Századok – 1881

Értekezések - THALY KÁLMÁN: Jóslatok és babonás hiedelmek a Rákóczi-korban - II. 115

A RÁKÓCZI-KORBAN. 125 midőii 1708. december 18-kán a bíres vitéz dandárnok Bezerédy Imre Sáros-Patakon, hazaárulás bűne miatt lefejeztetett, — alig • hogy eltemették a vártemplomban : a nagy sokaság között, mely pedig a hősnek vérbe kevert fejét a hóhérpallos alatt lehullani színről színre látta, azon csodálatos hír szállá szájról-szájra, hogy a halhatatlan bajnok élve záratott sírjába, mert tetemei felett a föld megmozdult A képtelen hír egész a fejedelem füléig elhatott, ki is, hogy a zsibongó népet megnyugtassa : húsz hajdút küldetett a templomba, a kik Bezerédy holttestét kiásván, az közszemlére kiteríttetett. Csak így győződék meg aztán a valóról s hallgatott el a babonás köznép.1) Mikor pedig 1710. január 3-kán Érsek-Új várótt, — a császáriakhoz pártolt, de azután elfogott, különben is istentelen életű — Oeskay Lászlónak feje vétetett: a Nyitra-megyei pór nép, az Ujvártól Surány felé vezető út mentén álló Boldogasszony képét néhány napig vérezni látta, vagy legalább ezt regélé róla.2) Egyébiránt, a szent-képek könnyezése, templomfalak stb. vérzése oly mindennapi csudák, melyekről háborús vagy dögvészes időkben papok és barátok, a jámbor lelkek álmélkodására, rendesen gondoskodni szoktak. Igy pl. Kassán is megkönnyeztették a jezsuiták 1706 végén Loyola Ignác/, képét, a midőn neszét vevék, hogy az országból ki fognak űzetni. Üli, de a csodatétel nem használt, — azért bizony csak kikísérték a kegyes pátereket, katonai födözet alatt a lengyel határra. Az 1 709—10-iki pestis idejében pedig, midőn a fejedelem az érsek-újvári várba szánt élelmi szereket egyelőre a jászsági templomokba rakatta le: egy ily raktárrá degradált jász egyház falai kezdenek vala vért verítékezni. . . . Rákóczi Szent-Pétery Imre dandárnokot küldé ki a nagy hírre kapott csoda megvizsgálására. Szent-Pétery uram borsodi keménynyakú kálvinista lévén, nem hitt a dologban ; megdürzsölé a véres falakat, — s hát tapasztalta, hogy az bizony nem vér, hanem közönséges vörös festék volt.3) ') Tsétsi János krónikája. (Tlialy : Tört. Naplók, У80. 1.) a) tí. Berényi Ferenci: naplója. (Kézirat a nemz. múzeumban.) 3) Szent-Pétery eredeti levele a kir. каш. ltárban.