Századok – 1880

Állandó s tárcza rovatok - A Hunyad megyei tört. és régészeti társulat két első ülése X.

.862 tákcza. kutatások kötik össze a jelent a múlttal, azok útján örököljük őseink erényeit, okulunk azok hibáin, merítünk lelkesedést magasztos tetteikből. Azokon a területeken, melyeken különbféle politikai intézmények fejlődtek, erősödtek, az idő különbsége daczára, oly hasonlóságok moi ülnek fel, melyek a múlt megértését könnyebbé teszik, működésünket megtermékenyítik s a politicai kikerekítettség külső formáinál szorosabban összetartanak bennünket. Ez által erősbül a hazaszeretet érzete, mert a tudomány felvilágosító hatalmával legerősebb ellentéteket kiegyenlíti. E rendkívül figyelemmel hallgatott s egész terjedelmében jegyzökönyvünk számára elkért beszédnek, fájdalom, csak halvány kivonatát adhatjuk. Most dr. Sólyom Fekete Ferencz kir. törvényszéki elnökünk, a kitűnő jogtörténelmi tudós, mutatott be levéltári kutatásaiból 7 drb érdekes okmányt, melyek alapján ábrándképnek bizonyul néhány román tudós és hírlap levelezőnek ismételten hangsúlyozott abbeli állítása, hogy Ilunyadmegyében a románság képezi az ősi lakosságot fel egészen Trajánig s a magyarok csakis új telepítvényeken s főleg a nemzeti fejedelmek erőszakoskodása folytán foglaltak itt tért, s az a vád, mintha mi itt jogtalanúl beszélnénk eloláhosodásról, alapos czáfolatot nyer. Dr. Sólyom évek óta kutat történelmi okmányok után s még egyetlen egyben sem találta a magyarság telepített voltát bebizonyítva, de igenis nem egy oklevél igazolja a románság — vagy a történelmi közérvényü elnevezéssel élve — oláhság folytonos beáramlását colonisatioját. E telepedési mozgalmak nyomai a XIII. századtól a XVII. század végéig kimutathatók itt. így 13G0-ból bemutat egy okmányt, melyben már oláh nevek fordúlnak elé így : Stoyan, Bolyén, Musana, Balata, Bay, Surs, Kozta ; aztán Sarachenus antiquus, Prodan rufus Roman filius Chonak, Michael filius Guja, Dan, Konstantim, Zampa, Zombor, Dragoinir, Basorab longue, Мук, Murk stb. Ez egy Nyires- és Reketyefalvak iránt folyt pörben olvasható mind, amely okmány »nova plantationak (es novo plantassent et condescendissent«) nevezi a két falut. Egy más okmány 1380-ból azt bizonyítja, hogy a nyiresfalvi plantatio tovább terjeszkedik, mert Nagy Lajos király adományoz abban »Stoyan filius Mosyna de Nyires Kenesius olachorum de districtu castri Hathzak« részére »quasdam terras vacuas ct habitatoribus admodum destitutas, unam videlicet Polonyca vocatani, penes rivulum Cliernys тага in districtu de Hunyad habitam, et alteram Bobochmczeu apellatam intra fluviuin Chaîna vyzy nuncupatum