Századok – 1880

Állandó s tárcza rovatok - Magyar Történelmi Társulat - I.

82 TÁRCZA. melyek azok megértését s élvezését a nagy közönségre nézve is könnyűvé teszik. Azon reményben van azonban a választmány, hogy a közönség áldozatát, ha lassabban is, de vissza fogja téríteni — mert Balassa ki­adása nemcsak fontos irodalom-történeti mozzanat, az egyszersmind nem­zeti kötelesség is volt. A nemzeti költői irodalom új aerájának első na­gyobb szabású nyilatkozványa, mely a szomszéd államok hasonló fajú vele egykorú irodalmi termékeit messze túlszárnyalja. Akár Ilans Sachsot, akár Opitzot vegyük — ma mindkettő csak irodalom-történeti alak, míg Balassa még e század elején is olvastatott, s ma is sokkal közelebb áll irodalmunkhoz, mint akármelyik azok közül. Egy másik kiadása társulatunknak a ]Iazai Oklevéltár, mely a vándor-gyülések alkalmával gyűjtött anyag egy részét a hazai törté- i netírás közkincsévé tette. Fájdalom, a hazai történetírásunk iránt mé­lyen érdeklődő főúr : gróf Desseívffy Lajos, kinek áldozatkészsége tette lehetővé e vállalat közrebocsátását, nem élvezheté annak áldozata gyü­mölcsét : azon napokbán, midőn az Oklevéltár már a közönség elé volt kerülendő, a kérlelhetlen halál kiragadta körünkből. Áldás emlékére, — mely társulatunk történetében mindig élni fog. Meg kell itt említenünk, hogy a Századok XII. évi évfolyama in­dexének megkészítésére a munkálat már folyamatban van, továbbá az ipar­tört, bizottság megtette az intézkedéseket hogy, az »Ipartörténeti Adattár« még a folyó évben megindúljon. Társulatunk kirándúlásai minden al­kalommal fényes eredményeket hoztak létre; a múlt évi sem maradt ezek mögött. A Teleki-család levéltárának megnyitásával, a magyar történet­írással foglalkozóknak egy régi óhajtása ment teljesedésbe, s habár ed­digelé csak a búvárkodás kezdetén állunk, reményijük, hogy e gazdag bánya kiaknázása még soká fogja foglalkoztatni egyik-másik történet­írónkat. A nemes grófi család e törekvéseket pártolván, egyik tagtársun­kat : Koncz Józsefet felkérte, hogy a még összeiratlan csomagokat ren­dezze; ő már hozzá fogott a munkához, és jelentését nem múlasztandja el annak idején társulatunk elé terjeszteni. Ezekben van szerencsén) felsorolni jelentésemet a működésről, melyet a választmány a múlt évben történetírásunk és kutatásunk érde­kében társulatunk keretében kifejtett, s most már áttérhetek társulati életünk többi mozzanatainak felsorolására. A halál még egy évben sem kivánt annyi áldozatot tagjaink kö­zül, mint az idén, midőn 27 tagot, leöztük két alapítót vesztettünk. Legsúlyosabb veszteség volt még is Divald József tagtársunk halála, ki mint bányászati szakíró magára vonta a közönség figyelmét. Egy kevesek által mívelt téren hasznos szolgálatokat tett a tudománynak, — jövőre még sokkal többet vártunk tőle. De mind e reményt megsem­misíté a halál. Alapszabályaink azon szakaszát, mely egyes tagoknak a három évi cyclus leteltével a kilépést lehetővé teszi, a múlt évben 36 tag használta

Next

/
Thumbnails
Contents