Századok – 1880

Könyvismertetések (Név nélkül vagy álnéven.) - Tanulmányok. Írta Lipp V. ism. d. f. 845

846 történeti irodalom. lapból álló kis könyvet, melynek csak az a bibája, bogy mért nem 260 lap. Négy tanúlmány van a műben, û. m. : 1. A népvándorlás és Attila 2. A régészetről, 3. Electra és Hamlet, és 4. Vázlatok C. A. Savaria közéletéből. Mind a négy világosan szerkesztett, szépen irott czikk igen alkalmas a czélra, melyre készíttetett. Mindenesetre formájára nézve legjobb az első czikk, mely Attiláról szól. Hányszor hallottuk, olvastuk Attila történetét kis gyermekkorunktól fogva s e czikkben mégis annyi friseséggel, közvetlenséggel találkozunk, mintha valami divatos író regényét olvasnánk, vagy mintha valami soha nem hallott új dolgokat tálaltak volna előnkbe. Szint oly érdekes s tán több tudományos apparatussal van írva a 4-ik czikk Savaria közéletéről, melyben Pannónia rövid történetének előre bocsátása után rátér Savaria leírására. »Siettek is a romiak — mondja a jeles szerző — kik vad katonai főfoglalatosságuk mellett, az élet kényelmeit sem vetették meg, e várost minél lakályosabbá, szebbé tenni. Tanúság erre a nagy vízvezeték, mely a kőszegi hegyekből friss vizzel látta el a várost ; a Gyöngyös vize kezdetétől végéig mesterséges patak (csatorna) a Perint vize egy részének külön fogásából. Savaria területe csak valamivel volt nagyobb, mint a mai Szombathelyé. Utczái keskenyek voltak, épen mint Pompei utczái, miből azt következteti — a tudós szerző — hogy a rómaiak az utczák kimérésénél az egész birodalomra szóló szabályzatokkal bírtak. Lakóinak számáról nincs is pontos adat, de 10,000-re lehet tenni. Középületei közül néhányat pontosan meg lehet állapítani. így a mostani püspökvár és székesegyház telkén kiásott Minerva és Hercules torzok, valamint a nagy oszlopok és párkányzatokból gyanítani lehet, hogy Savaria főtemplomai is ugyanazon helyen állottak. A seininarium építésekor talált mozaik padló és ólomcsövek bizonyítják, hogy ott álltak hajdan a közfürdők. Megtaláltattak a régi vár romjai is e tájon és itt volt a forum is. A többi középületről feliratok beszélnek. így tudjuk, hogy Savariaban egy papi testület volt Felső-Pannónia nemtőjének tiszteletére. E nemtó'-nek bizonyoson temploma is volt. így tudjuk meg, hogy T. Cnorius Sabinianus és L. Val. Verus a tűz által elpusztult cryptát, mely itt nem sírboltot, hanem fedett közcsarnokot jelent, saját költségükön ismét helyreállíttatták. Harmadik felirat az állam-magtárokról szól, melyeket 349-ben Constans császár saját költségén töltetett meg. Végre Szent-Quirin vértanú történetéből tudjuk, hogy Savariában színház is volt, mert itt tartott Amandus praeses a negyedik század elején törvényszéket és itélte halálra