Századok – 1880

Értekezések - Dr. MARCZALI HENRIK: Urban der VIII. im Wiederspruch etc. Gregorovics F. ism. 839

844 történeti irodalom. volt miiiden pápa VIII. Orbán. Az egyén gyöngéiért pedig az intézményt tenni felelőssé se nem jogos, sem történetíróhoz nem illő. Ez az, mit Gregorovius nem fejt hi eléggé. Kell, hogy a pápát csak önző ok vezesse, kell, hogy az egyházi birtok kárára váljék az egyház ügyének. Különösen pedig megrovandó a pápaság, lia hatalmát Erancziaország érdekében használja fel. Mert Orbán természeténél fogva francziább, mint akármilyen párisi polgár. Ezért azután megfeledkezik arról, hogy VIII. Orbán polikája ueni új, hanem V. Sixtus óta legalább is minden második pápa követte azt. Akár csak IX. Piusról s Cavourról volna szó, bármily csekély is külömben a személyek hasonlósága. Ha már ezen szempontból nézi a XVII. sz. politikáját, természetes, hogy művét — Vilmos porosz királynak német császárrá koronázásán végzi Versaillesban, és azon, hogy csakis a protestáns területeken fejlődött ki a német szellem, különösen a tudomány. Mert a szerző szemében a reformatio és a pápaság elleni küzdelem egészen csak germán, i. e. német. Még a harminczéves háború is »ein Kampf um die Herrschaft der latinischen oder germanischen Culturidee in der Welt« (9. 1.) Nem is hinné az ember ezek után, hogy abba a háborúba Francziaország is befolyt a Habsburgok ellen ós tán nagyobb nyomatékkal, mint a protestánsok. Vagy Francziaország tán germán s protestáns, ha épen a »Culturidee« úgy kivánja? Pedig az iró maga is elismeri, hogy Richelieu tette csekélylyé a pápaságot (5.1.). Bibornok és franczia. Mégis mind ezeket a dolgokat olyan egyszerűen és oly bizalommal mondja el, mintha azokhoz kétség se férne. Minden országnak és minden kornak vannak bizonyos előszeretettel ápolt s ennélfogva mindenüvé elterjedő eszméi, melyek a szellemi légkört annyira saturálják, hogy egész önkéntelenül mintegy a lélekzéssel együtt testbe s vérbe mennek át. Csak az, ki magasan emelkedik ki e gőzkör fölött, mely az igazságot elrejti, láthat tisztán és világosan. Gregorovius ezeu műve megmutatja, hogy minden érdemei mellett az igazi historikusokhoz nem tartozik. De azért, ba oly ember ir mint ő, a tudomány mégis látja hasznát. Mint a középkori legendáknál, úgy egyáltalában minden tendentiosus műnél, abból tamilunk legtöbbet, mi mellesleg van mondva. A dologra, VIII. Orbán politikájának megítélésére nézve, ha el is tekintünk a tendentiától, aránylag nagyon kevés az új. De érdekes, a mit mellesleg említ csak : a pápa levelezése Vallensteinnal, a jezsuita-rend alapítója szentté tételének előzményei és Miksa bajor herczegnek erre gyakorlott befolyása stb. Különösen, ha Róma városa specificus viszonyairól van szó, mindjárt érezzük, hogy szerző ismert talajon mozog. Szeret is mindent, mit csak egyáltalában lehet, e körből műve keretébe vonni. Kiválóan szép