Századok – 1880

Könyvismertetések (Név nélkül vagy álnéven.) - Zwei alte ung. Texte. Friedrich Keinz 77

77 TÖRTÉNETI IRODALOM. tutja azon nevezetes reform törekvések rajzával melyek M. T. utolsó éveire esnek : a kormányzati, úrbéri, tenügyi reformok, a temesi bánság visszacsatolása, melyet önálló fejedelemséggé akartak emelni, s Fiume bekebelezése Magyarországba. Igen érdekes részletek Albert berezeg budapesti tartózkodása s ennek magyarországi helytartósága. Sok érdekes és új adat van a következő 5-ik Erdélynek szentelt fejezetben is — bol leginkább Brucken-, thai, Bethlen cancellár s Bajtay püspök alakjai emelkednek ki. E becses munka eme részleteinek olvasása még jobban meg • győzött bennünket, hogy Akadémiánk történelmi bizottsága igen jól cselekedett, midőn ezen korra vonatkozó monograpkiák készíttetését munkába vette. Arneth bár alaposan de tervéhez képest csak futólag vázolhatta ama kort — s valóban ideje volna, arról kimerítőbb történetet bírnunk. Zwei alte Ungarische Texte aus einer Handschrift dir k. Bayer. Ilof und Staatsbibliothek, herausgegeben von Fiiedrich Keinz. München 1S79. Egyik legrégibb s legnevezetesebb nyelvemlékünk, a Codex Hung. Monacensis, az u. n. Jászay-codex, a müncheni kir. könyvtárban őriztetik, mely valószinüleg Widmanstad könyvtárával került, jelesül, mint Keinz kimutatta, Landshutból 1588-ban vitetett oda. Ezen kívül is van ott még néhány magyar nyelvemlék, melyek közül kettőt a könyvtár derék s nyelvünkben jártas titkára e kis füzetkében közzétett. Ez a kettő a Cod. lati Mon. 9071-ben van. Ez egy becses gyűjtemény, melyet Szegeds Ferencz hagyatékában Gyöngyösi Gergely talált fel 1560-ban, -melynek becsesesebb darabjai : »Constitutiones Provinciáé Fratrum Minorum,« »ordoad induendos novicios,« »Memoriale agen. dorum circa divinum officium scriptum in Sowar a. 1535,« »Ordinarium fr. min.« »Acta capituli a 1539 in conventu Badensi celebrati,« (a 27—93 1.) továbbá mindjárt elején a Szálkái Bálás franciscanus-krónikája, melyet Toldy meg nem jelent analectáiban ki akart adni. A kötet végén liturgicai formulák közt van a Keinz által kiadott két nyelvemlék: a franciscanus szabályzatak megerősítése : »ez az my regulánk megherősitése, mely lott az ur Honorius papatul« s mely nem egyéb mint Honorius 1222-iki bullájának fordítása — de fájdalom befejezetlenül s csak a 3-ik tétel végéig terjed. A második egy absolutionalis formula. Keinz mind két emléket teljesen közli, mig pedig betűhíven s egészen correctűl. Ezen kívül egy tájékoztató bevezetést irt hozzájok, mely mutatja hogy nyelvünket s irodalmunkat alaposan ismeri, melyhez s főként nyelvemlékeinkhez, ha nem is rendkívül fontos, de becses adalékot szolgáltatott.