Századok – 1880

Értekezések - Gr. LÁZÁR MIKLÓS: Székely ispánok és alispánok a mohácsi vészig - II. 796

a mohácsi vészig. 801 1444. aug 11-én magát erd. vajdának, székely, szolnoki és temesi ispánnak s a kir. sereg kapitányának írja. (Katona XIII. k. 296. I.) 1446. jun. 5. az ország kormányzójává választatván, egyéb hivatalait s így a székely ispánságot is letette. Azonban még 1446. jun. 28. kelt oklevelében magát erdélyi vajdának és kormányzónak czímezi : »Joannes de Hwnyad wayuoda Transsiluanus pro Illustrissimo infante . . . nato condam Alberti Regis Electo Regni Hungarie etc. Gubernátor generalis« (Knauz, Az országos tanács. 48. I.), valamint erd. vajdának és kormányzónak írja magát Szegeden 1448. dec. utolsó napjaiban kelt levelében is СKaprinai, Hung. Dipl. II. köt. 565. l.J 1446-tól 1450-ig a székely ispánságot nem viselte. 1450-ben a székely föld ispánokat kap Rozgonyi Rajnáid és Rozgonyi Osvát személyében. Ezek viselik e hivatalt a következő 1451—-1453. években is. S ez idő alatt azt látjuk, bogy a Hunyadi által kinevezett alkormányzó Yizakuai Miklós, ki egyszersmind görgényi várnagy, s kinek székhelye a görgényi vár, mely ez időben a székely ispáni tiszthez tartozott, s csak 1453. január havában jutott adomány utján Hunyadi birtokába, várnagytársával Virigárti Geréb Jánossal együtt székely ügyekben is intézkedik. Ebből azt lehetne következtetni, hogy Hunyadi ez időben székely ispán volt. Azonban Vízaknai Miklós és Geréb János görgényi várnagyok 1451-ben nem mint székely alispánok, hanem mint a kormányzó Hunyadi által a székelyek közé kiküldött birák, s csak peres ügyekben intézkedtek (Sz. Okit ár. I. köt. 160. 163. I.) ; 1453. febr. 24-dikén is Geréb János görgényi várnagy, mint Hunyadi János beszterczei gróf és ország főkapitánya által a székelyek közzé küldött biró ítél egy székely perben (U. ott 165. I.) S miután, mint oklevelekből látni fogjuk, 1450 — 1453-ban a székely ispánságot folyvást a két Rozgonyi viseli, nem lehet okunk arra a föltevésre, hogy ez időszakban Hunyadi János a székely ispáni tisztet viselte volna. 1446-tól fogva 1456. aug. 11. történt haláláig nem találunk oklevelet, mely székely ispánságáról tanúskodnék. Székely alispánja 1444. körül vagy Bethlen Gergely vagy Emőkéi Miklós volt. XXXIX. Bethlen Gergely székely alispán. 1444. Bethlen Gergely, János fia, a Bethleni Bethlen családból, kinek 1438-ban Albert király engedélyt adott, hogy Bethlenben várat építhessen. Mint székely alispánt s Emőkéi Miklós társát egyetlenegy Századok. 1880. X. füzet. 54