Századok – 1880

Értekezések - TAGÁNYI KÁROLY: Nyitramegye német telepeinek eredete 64

64 KÜLÖNFÉLÉK. NYITRA-MEGYE NÉMET TELEPEINEK EREDETE Nyitra-megye privigyei járásának legészakibb részében, a Zsjari, Facskó és Klak hegységek tövében, németajkú nép lakik, mely sajátszerű nyelvével s munkásságával, régtől fogva felkölti a tudósok rokonszenvét. A tudósok nagy része, azonban ama különös tünet következtében, hogy e nép oázként van a szláv elem közé ékelve : azt a téves nézetet vállá ; hogy azok a quadok vagy markomannok maradékai. *) Ma már, ez állítás, Schröer, Krones, Rorchgrave stb.2) kutatásai után, meghaladott álláspont: kik kimutatták, hogy a nyitra-megyei ú. n. handerburzok édes testvérei a szepesi és erdélyi szászoknak. Okleveleink pedig arról tanúskodnak, hogy a privigyei járás jóformán a tatárjárásig lakatlan volt. A legkisebb nyoma sincs régibb culturállapotnak, mert midőn később az első helynevekkel találkozunk, azok mindig »terra« jelzővel fordúlnak elő. Német-Próna, mely ma főhelye e népnek, 1267-ben fordúl elő legelőször, 3

) melynek földjét akkor a Divékiek és a turóczi convent birtokolták, 1275-ben »villá«-nak neveztetik pusztíttatva Kázmér fiainak Ygrun és Pongrácznak rajeczi tisztjétől ;4) mely a későbbkori vonatkozások szerint a bajmóczi vár egyik tartozékát képezte. 1316-ban pedig, földjén — mint örökségen — a Divékiek osztozkodtak. 5

) Mint láthatjuk idáig német lakókról nincs említés, a helységek és a környéken eszközölt határjárások hegyei, folyóinak stb. elnevezése is vagy magyar, vagy szláv.6

) Egyátalán azt tapasztaljuk, hogy Nyitra-megye népesedése csak Róbert-Károly korában jut izmosabb fejlődésre, s éppen a sokat kárhoztatott Csák Máténak van legnagyobb érdeme e téren, az uralma alatt jelentékenyen elszaporodott »lehotá«-k ala!) L. р. o. Bél. Notitia Hung. t. IV, 444. 2) Schröernek főleg nyelvészeti kutatásait 1. a bécsi akad. Sitzungsberichte 25, 27, 31, 44 és 45 köt. — Krones. Zur Gesch. des deutscheu Volksthums im Karpatenlande. 1878. — Borchgrave. Essai hist, sur les Colonies Belges. 1871. 8) Haz. Okm. VI. 144—147 ; 406. — Fejér С. D. T. V. V. II. 307 ; T. VI. W. II. 216. 4) Haz. Okm. VI. 213. 5) A m. tud. Akad. Bossányi lvlban A. 2. N. 17. lásd alább. Schröer téved, midőn Próna, Prauben nevét, német eredetűnek tartja, mely pedig a szláv »prá\vno«-hoz oly közel áll.