Századok – 1880

Értekezések - PAULER GYULA: Lebedia Etelköz Millenarium. - I. 1

LEBEDIA, ETELKÖZ, MILLENABIUM. ELSŐ KÖZLEMÉNY. A »Századok« 1878-ik évi folyamában Botka Tivadar öt czikkben a honfoglalás »Millenariumáról« értekezett. Szólt a magyar nemzet nevéről, Nagy-Magyarországról, Lebediáról, és Etelközről, az időről, melyben eleink a mai hazába telepedtek és megállott a kérdésnél : »mik voltak azon tulajdonok, kellékek, tényezők, melyek által az imént még földönfutó magyarság képes volt, mint egy varázsütéssel, egy szép új hazát — folytonos győzelmek kíséretében — magának szerezni és virágzóvá fejleszteni ?« Czikkeinek sorozata tehát még nincs befejezve: de azon három kérdésről, melyekre én itt némely észrevételt akarok tenni, már elmondta véleményét amaz éles, eredeti felfogással, mely minden dolgozatát oly becsessé teszi. A mi Lebediát és Etelközt illeti, általjában véve csatlakozom véleményéhez, csak azt tartom, hogy e két föld határait nem körvonalozta oly teljesen, mint azt a források segélyével tenni lehetne : a honfoglalás idejét azonban — íigy hiszem — legalább is tiz évvel korábbra teízi a valóságnál. A kérdés: Mikor jelent meg az egész magyar nemzet — és nem csak egyes, kalandozó csapatja — a mai hazában, azon szándékkal, hogy abban állandóan megmaradjon ? még teljesen tisztázva nincs, pedig megérdemli, hogy vele tüzetesen foglalkozzunk. Horvát Mihály és Szabó Károly, — hogy csak a legujabbakat, és legnevesebbeket említsem — 889-re, Szalay László 894-re, Botka 884-re helyezik ; nekem azonban úgy látszik, hogy azt 895-nél előbbre nem tehetjük, s a Millenariumot csak 1895-ben lehet megünnepelnünk. Igyekezni fogok véleményemet okokkal támogatni, Századok. 1880. I. füzet. 1