Századok – 1880

Értekezések - THALY KÁLMÁN: Dunántúli hadjárat 1707-ben - V. 22

THAL Y KÁLMÁNTÓL. 51 maiba. Bottyán nagyobb meglepetés, riadás előidézése okáért, ép ezen időt választá a támadás megkezdésére. Bezerédy önkénteseiből és más, Soprony közvetlen környékét jól ismerő katonákból kiszemelt egy kiváló jó paripás kis csapatot, »porta« vagy »martalék« gyanánt, melynek föladata volt a sopronyi bástyák alá rohanni, ott merészen belövöldözni, nyargalódzni, zajt ütni, valami zsákmányt elkapni, és az ezen szándékos kihívásokkal kicsalt ellenség előtt megfutamodva, ezt menekülési irányával a leshelyekre, tehát ezúttal Harkának, Kopházának, Keresztúr f felé vinni. A martalék-csapat pontosan megfelelt a reábízottaknak. Épen a templomozás alatt Sopronynál teremvén, nagy lármával a Neustift-kapu elé ütött, s ott egy darabig lármáskodván, 18 darab ökröt elkapott, és elkezdi vala hajtani. Erre a város piaczán fegyverben lévő készültség (Bereitschaft), mely ekkor öt század rácz és horvát lovasból s a sopronyi »Frey-Reuter«-huszárokból állott, Budacsky, karlóczi végvidékbeli alezredes — híres rácz vitéz vezénylete alatt, — Nádasdy parancsára kirohan az 1 említett kapun, hogy a tolakodó kuruczoktól a mondott zsákmányt visszanyerje, és a vakmerőket meglakoltassa. Nádasdy ezen közben általános riadót fúvat, s a még hátramaradt horvátokat, saját labancz huszárait, úgy különösen a két regiment német dragonyost, — szóval az összes lovasságot nyeregbe ülteti és maga is kinyargal. Budacsky azonban erős lovas-osztályaival a kis kuruez csapatot csakhamar megfordítja, és keményen űzvén, Harka és Kopliáza között el, »sebesen hajtotta« Keresztúr felé; úgy, hogy a magyar martalék úgy szólván »hátán vitte« üldözőit — a leshelyekre. Budacsky űző hadoszlopának eleje már majdnem a keresztúri »város végéig« ért: midőn a Bottyán által adatott csatajelre, úgymint hármas trombitariadásra, egyszerre minden oldalról előrohanának a berkekből, ligetekből a magyarok, s a ráczlabancz hadat rögtön megfordítván, és — a mi fő — a Nádasdyval segélyre siető német dandártól elszorítván , mindenfelől körűlvevék. Nagyon kevés volt, a ki megmenekűlbete. Maga Budacsky, báró Gera őrnagygyal, a labanezok Ravicza nevű kapitányával és a ráczok összes tiszteivel elesett ; mert rácznak, se 4*