Századok – 1880

Értekezések - SZALAY JÓZSEF: Városaink nemzetiségi viszonyai a XIII. században 533

A XIII. SZÁZADBAN. 539 nevezett várnépekről és szolgákról, kik addig a várnál a nem katonai teendőket végezék, okvetlenül kelle gondoskodni. Parasz­tokká való leszállításokat egyrészt bizonyára nem viselték volna könnyű szívvel, de állami szempontból sem lett volna czélszerü ily fejlettebb elemet kárba veszni hagyni. Kétségkívül megkezdő­dött ezeknek kisebb — nagyobb mértékben városi polgárokká való átalakulások mindjárt akkor, midőn a várrendszer bomla­dozni kezdett s királyi városok sűrűbben alakíttatának, hisz IV. Béla 1267-ben már törvényt hoz, *) mely ezeknek a városi sza­badságokban való részesülését általánosságban kimondja, ily törvényt pedig azon korban semmi esetre nem hoztak volna, ha az mint szokás, nem lett volna gyakorlatban. Ily elemek minde­nütt olvadtak a városi polgárságba, hol annak előtte királyi vár volt, sőt annak gyakran tetemes részét is képezék. Erre Győr szolgáltathat példát, melynek polgárságához csatoltatának a győri vár népei, a szolgagyőri vár némely népei, a királyi tárno­kok vendégei és mansiói, a keresztesek népei, a szent-albert-utczai népek és pedig úgy, hogy »tekintet nélkül előbbi állapotukra, a királyt egyenlő szabadsággal szolgálják.2) Ily elemekre találunk példát Sopronban is, hol a Luéri nyilasok csatoltatának a polgár­sághoz. Tíz évvel IY. Bélának a várnépek beolvadására vonat­kozó törvényének kiadatása után kelt Sopron kiváltsága 3 ), mely elrendeli, hogy ezek teljesen beolvasztassanak a polgárok közé, azonban még néhány év után (1282-ben) is kaptak külön kivált­ságot4 ) — igaz, hogy a város kértére. Hasonlókép ily elemet képezének a pozsonyi várhalászok, kik ugyan egyetemesen és kü­lönösen (singuli et universi) a polgárok jogát nyerék, de a vár­ispán részére való adózások fentartatott. e). Ezen, a városi pol­gársághoz csatolt elemek, az eddigiek tanúsága szerint, nem ol­vadtak különös gyorsan a többi polgárok közé, de számuknál fogva mindenesetre nagy hatással valának a városok fejlődésére s különösen a nemzetiségi viszonyok mikénti alakulására. S e Kovaehieli : Vestigia Comitioruin 137. ") Győrnek előbb emiitett kiváltság-levelében. 8) Fejér id. mű V. 2. 397. 4) U. a. V. 3. 120. 5) Pozsony kiváltsága szerint.

Next

/
Thumbnails
Contents