Századok – 1880
Értekezések - SZALAY JÓZSEF: Városaink nemzetiségi viszonyai a XIII. században 533
A XIII. SZÁZADBAN. 539 nevezett várnépekről és szolgákról, kik addig a várnál a nem katonai teendőket végezék, okvetlenül kelle gondoskodni. Parasztokká való leszállításokat egyrészt bizonyára nem viselték volna könnyű szívvel, de állami szempontból sem lett volna czélszerü ily fejlettebb elemet kárba veszni hagyni. Kétségkívül megkezdődött ezeknek kisebb — nagyobb mértékben városi polgárokká való átalakulások mindjárt akkor, midőn a várrendszer bomladozni kezdett s királyi városok sűrűbben alakíttatának, hisz IV. Béla 1267-ben már törvényt hoz, *) mely ezeknek a városi szabadságokban való részesülését általánosságban kimondja, ily törvényt pedig azon korban semmi esetre nem hoztak volna, ha az mint szokás, nem lett volna gyakorlatban. Ily elemek mindenütt olvadtak a városi polgárságba, hol annak előtte királyi vár volt, sőt annak gyakran tetemes részét is képezék. Erre Győr szolgáltathat példát, melynek polgárságához csatoltatának a győri vár népei, a szolgagyőri vár némely népei, a királyi tárnokok vendégei és mansiói, a keresztesek népei, a szent-albert-utczai népek és pedig úgy, hogy »tekintet nélkül előbbi állapotukra, a királyt egyenlő szabadsággal szolgálják.2) Ily elemekre találunk példát Sopronban is, hol a Luéri nyilasok csatoltatának a polgársághoz. Tíz évvel IY. Bélának a várnépek beolvadására vonatkozó törvényének kiadatása után kelt Sopron kiváltsága 3 ), mely elrendeli, hogy ezek teljesen beolvasztassanak a polgárok közé, azonban még néhány év után (1282-ben) is kaptak külön kiváltságot4 ) — igaz, hogy a város kértére. Hasonlókép ily elemet képezének a pozsonyi várhalászok, kik ugyan egyetemesen és különösen (singuli et universi) a polgárok jogát nyerék, de a várispán részére való adózások fentartatott. e). Ezen, a városi polgársághoz csatolt elemek, az eddigiek tanúsága szerint, nem olvadtak különös gyorsan a többi polgárok közé, de számuknál fogva mindenesetre nagy hatással valának a városok fejlődésére s különösen a nemzetiségi viszonyok mikénti alakulására. S e Kovaehieli : Vestigia Comitioruin 137. ") Győrnek előbb emiitett kiváltság-levelében. 8) Fejér id. mű V. 2. 397. 4) U. a. V. 3. 120. 5) Pozsony kiváltsága szerint.