Századok – 1880

Értekezések - SZALAY JÓZSEF: Városaink nemzetiségi viszonyai a XIII. században 533

VAROSAINK NEMZETISÉGI VISZONYAI A XIII. SZAZADBAN. A tizenkettedik század végén még nem volt magyar városi rend. Csekély számú városaink részint egyházi fenhatóság alatt állottak, részint a várrendszer alkotó elemeihez tartoztak s így mindegyik félnél hiányzott a városi élet első feltétele : a teljes szabadság ; szoros értelemben vett királyi városaink száma pedig elenyészőleg csekély vala, Székes-Fehérvár, Esztergom, Pest s kivülök talán egy sem. A tizenharmadik században mindez megváltozott. E század végén ugyanazon Magyarországban, mely száz év előtt városokban még oly szegény volt, Kárpátoktól Adriáig s Pozsonytól Brassóig, hosszú sorával találkozunk a városoknak s e városoknak helyzetök is egész más az államban : a várispáni hatóság alatt állott városokból valóságos királyi városok válnak, a melyek élénk tudatával bírnak összetartozásuknak, ügyeiket egymáshoz felebbezik, ') a hasonló szabadságú városak polgárait mintegy polgártársaknak tekintik, így példáúl a tanúskodásra nézve, s összetartásuk következtében már ekkor, mondhatni, országos rendet képeznek. Az egyes polgárok is tekintélyes állást foglalnak el : midőn bizonyos, az esztergomi érsek és a káptalan között fölmerült ügyben béke-bírák választatnak, több nemes mellett Domokos comes esztergomi polgár is köztök van, sőt épen ő említtetik az oklevélben a legelső helyen ;2) egyes polgárok külfölddel való béke tárgyalásokban részt vesz*) Selmeczbánya törvénykönyvében (Wenzel Árpádkori Uj Okmánytár III. 207.) már világosan ki van ez fejezve. 2) Wenzel írpádk. Uj Okm. XII. 63. Századok 1880. VII. füzet. 36