Századok – 1880

Állandó s tárcza rovatok - Vegyes közlések - VI.

táhcza. 527 — DE. IÍIBÁRY FERENCZ, budai főgyinnasiumi r. tanár s az egyetemen a világtörténelem b, tanára, társulatunknak pedig kezdettől fogva buzgó tagja, f. é. május 21-en elhunyt, ép akkor, midőn az egyetemen az ókor történelmi tanszékére r. tanárrá candidáltatott. Az elhunyt a keleti történelem s a baszk nyelvészet terén működött tisztes sikerrel s újabb időben egy széles alapra fektetett, népszerűen írt Világtörténet írását kezdette meg, melyet bizonyára be is végez vala, ha a halál munkájában meg nem szakítja a szorgalmas, élte delén álló férfiút. Jeles tanárt, jó tollú írót vesztettünk benne, ki ha tovább él, történetünk nagy hasznát látja. Béke hamvaira ! — GR. KEGLEVICH ISTVÁN Kis-Tapolcsányban őrzött levéltárát az Országos Levéltárban téteményezte le, mely azt az 17 23. 45 tcz. 3. §. értelmében megőrzésül elvállalta. A levéltárat Kis-Tapolcsányban az Orsz. Levéltár részéről május hó 14—25-ig Thallóczy Lajos fogalmazó vette át. A levéltár jelenleg egy Árpádkori oklevelet és számos Anjoukorit tartalmaz, s történelmi vonatkozású irományait tekintve, Torna- s Bars-vármegyéket illeti. Később lesz alkalmunk bővebben szólni az orsz. levéltár e legújabb acquisitiójáról. — Az »EGYHÁZMŰVÉSZETI LAP« májusi füzetében érdekes közlés van az egyházi festészet emeléséről. E közlésre alkalmat szolgáltatott egy pécsi egyház-megyei lelkésznek felszólalása, egy az »egyházművészeti lap« régebbi számában megjelent czikkre reflectálva. A közlemény írója örvendetes tudomásúl veszi a felszólalást, mint a mely azon örvendetes mozgalom méllctt tanúskodik, mely az egyházi művészetek emelésére hazánkban megindult. Azután áttérve a levél tartalmára, felvilágosító jegyzéseket ád arra nézve, hogy az egyházak restaurálása alkalmával a falfestészetet mikép kell végeztetni. Figyelmeztet arra, hogy a szobafestők ügyességök daczára is alig képesek a magasabb művészeti igényeknek megfelelő alkotásokat létrehozni, t. i. olyanokat, melyek még a nép egyszerű fiának is felébreszszék bámulatát, s mintegy hallgatagon serkentsék áhítat- és buzgóságra. Végűi felvilágosít arra nézve, hogy a templomok falaira nem egyedüli festési mód a fresco-festészet, mert nem a festés drágaságában, hanem »a vallásos ihletű tárgyú és kivételü festményekben fekszik az ügy fontossága.« —- BARS-VÁRMEGYE MONOGRAPIIIÁJA. A »Századok« múlt havi füzetében Nyitra-vármegye monographiájának megíratásáról történt emlékezés ; ez alkalommal egy kész megírott munkáról van szó, melynek csak 35*