Századok – 1880

Értekezések - TORMA KÁROLY: Budapest története I. köt. Írta Salamon Ferencz - 500

506 TÖRTÉNETI IRODALOM. 506 mértföldkő számadataival, de még más hasonló mértföldkövekével is kimutatta továbbá, hogy a római útaknak kisebb-nagyobb elhajlásokat kellvén tenni: a mértföldkövek segélyével teendő távolsági számításainkban minden 10 római mértföldre körülbelül 1 mértföldnyi kerülőt kell rászámítanunk stb. Az eddig talált mértföldmutatók közt a Kr. u. 161. évből keltezett a legrégibb, túlnyomólag azonban a III. század első feléből valók s chronologiájukból annyit következtethetni, hogy Aquincum vidékén már a II. század második felében léteztek római útak s hogy különösen a Kr. u. 193—250. években uralkodott császárok egyáltalán nagy gondot fordítottak az alsópannoniai útvonalakra, melyek a IV. század elején sem voltak elhanyagolva, a mint azt e századból keltezett két mértföldmutató bizonyítja. A mértföldkövekből Aquincumra vonatkozólag még azt a tanúságot is vonhatni, hogy a dunaparti római út Eszékig viselte Aquincum nevét, vagyis hogy Aquincum nemcsak egy darab Dunapartnak volt fővárosa, hanem mennyiben a mértföldkövek folyton Aquincumtól számíttattak, mintegy Eszék kapujáig, a legutolsó határkőig terjedt. Ez érdekes emlékek továbbá azt is valószínűvé teszik, hogy a Duna a római korban valamivel keletiebb folyású volt mint ma s az út, melynek egy része már vízfenék, egykor nemcsak magasan kiemelkedett a vízszín felett, hanem a jobbparttól némi távolban húzódott el. Nem lehetetlen ennélfogva, hogy több egykori római város és erőd romjait ma a Duna medrében vagy a balpart iszapja és homokja alatt kell keresnünk. Salamon a római mértföldmutatókat azért tárgyalja behatóbban, hogy azok s Antoninus Itinerariuma kalauzolása mellett alapot nyerjen az aquincum-mursai útvonalon tett távolsági számításaihoz. Ez az útvonal nem volt csupán tartományi vonal, hanem birodalmi vagy mint ma neveznők: nemzetközi út, mely Görögországot a szárazon, Augsburgou és a Rajnán át Strassburg felé Galliával kötötte össze, csak mint mellékágakat vágván az egyes tartományok országútjait. Zimony-Eszéktől két úton lehetett a Rajna felé útazni, úgymint a rövidebb pécs-szombatlielyin s a hosszabb eszék-budain a Duna mentén és Székesfehérvár táján. Pannónia északibb része az utóbbi út által volt a nemzetközi hálózatba bevonva. Nem követhetjük Salamont Pannónia útvonalai körűi Antoninus Itinerariuma alapján tett felette érdekes combinatióiban, a melyek mélyelmű tanulmányainak eredményei s hazánk rómaikori közlekedési vonalait és viszonyait egészen új világi-