Századok – 1880

Értekezések - TORMA KÁROLY: Budapest története I. köt. Írta Salamon Ferencz - 500

502 TÖRTÉNETI IRODALOM. 502 melynek posses'sorairól s köztük egy lovagrendűről érdekes feliratos emlékkő tanúskodik. Aquincum már a második század közepe előtt római várossá volt alakítva, sőt a Kr. u. 161. óv körül oly jelentékeny helylyé emelkedett, hogy az alsó pannóniai útak kiinduló pontjául szolgált, a várostól számláltatván a távolság a mértföldmutatókon. A Marcus Aurelius uralkodása alatt dúlt úgynevezett markom an háború, mely aKr. u. 165. évben kezdődvén csak Commodus alatt 183-ban ért véget s a melynek Salamon igen szép leírását adja, úgy Aquincum mint az egész provincia békés fejlődését hátravetette, habár M. Aureliusnak a római erődök rendszerét a Duna balpartjára is sikerűit kiterjeszteni, s rómaiakat telepítvén a balparti quadok közé, azokat romanizálni igyekezett ; a kísérlet azonban, mely szilárd alappal különben sem bírt, rövid tartamú volt, mivel már Commodus foganatosította a visszatelepítést a jobbpartra. A bosszú háború alatt fejlődésében megakasztott Aquincum nemsokára új és az előbbinél dúsabb virágzásnak indult Septiinius Severus alatt. E derék császár, ki a markoman harezokban tüntette ki magát s kit főleg pannóniai légiói emeltek Pertinax után a trónra, Aquincumot különös kedvezésekbeu részesíté, úgy hogy a város valamennyi császár közül neki köszönhetett legtöbbet. О emelte azt, valószínűleg deductió alapján, colonia vagyis a provinciális városok legfelsőbb rangjára. A tribust azonban, a melyhez sorozva lehetett, egyetlen felírat sem említi s így annak nevét nem ismerhetni. Lehet, hogy a városnak valamely tribushoz való sorozása azért maradt el, mivel abban a késő időben, midőn Aquincum coloniává lett, a tribusrcndszer enyészőben volt. Septimus Severuson kezdődőleg a város ncxe colonia Septimia Aquincum volt. Gyarmatvárossá léteiének évét azonban constatálui nem lehet. A helyőrséget pedig, a magát kitüntetett légió II adjutrixot a bálás császár Severiana melléknévvel ruházta fel. Septimius Severus a Kr. u. 193—211. években uralkodván, Aquincumnak valódi felvirágzása a harmadik század kezdetére, mintegy a 200. évre tehető s habár a város további fejlődése, mely a Kr. u. mintegy 400. évig tartott, nem is esett a classicus kor legszebb éveire, idő folytán mégis Alsó-Pannonia díszes és tekintélyes városává nőtt. Legtöbb emléke a harmadik századból való. Salamon, ki Aquincum történetét, az arra vonatkozó eseményeket e korig időrendben tárgyalja, az azutáni viszonyok és események egyformasága miatt s mennyiben a város fejlése és