Századok – 1880

Értekezések - WERTHEIMER EDE: Nagy-Szeben a mult század második felében - II. 466

474 NAGY-SZEBEN Csupán csali a patríciusok voltak azok. kik leányaik kiképzésére már most egy kevéssel több gondot fordítottak. Az előkelő kölgy most már korának változó divatait képes lefesteni ; ott ül a zongoránál, mely a hárfa és a spinett helyébe lépett, csak is az kétséges, váljon ezen művészetek mellett, ki tudta-e magát fejezni Voltaire és Rousseau nyelvén ? Mindennek daczára mégis azt hisszük, hogy a magasabb műveltség hiányzott. A kifejezési mód tökéletlen ; nagyszámú, ezen korbeli szász nők levelei, kevés kivétellel, nagyon rosszul vannak írva, telvék helyesírási hibákkal, s hiányos nyelvezettel szerkesztvék. Különösnek kellene mondanunk, hogy ha a nők letették volna régi erkölcseiket és szokásaikat, régi ruházataikat és ékszereiket s csupán csak a férfi lakosságnak életmódja és felfogásai maradtak volna változatlanul. Leginkább mégis a férfiaknak azon része, kik hivatalos állásaiknál fogva, gyakoribb érintkezésbe jöttek az idegen elemekkel, voltak kitéve annak, hogy erkölcseik és szokásaik rohamosan átalakuljanak. A hivatalnokok voltak azok, kik leghamarább lemondtak a hagyományokról, s egy új világnak gondolkodásmódjába beletalálták magukat. Ugyanők voltak azok, kik a szász polgárságnak socialis jelentőségét lényegesen megdöntötték. Már a XVII. században tapasztaljuk, hogy a szászok »urakra« és »polgárokra« oszlanak.2) A XVIII. században, az aristokratiának a polgárságtól való különválása élesebbé és kifejezettebbé válik. A jó hangzás, a nagyrabecsülés, a büszkeség és a méltóság, melyek egykor a »polgár« szóhoz fűződtek, most eltűntek. A korábbi nemes elnevezés, mely a hatalomnak és a legfőbb tekintélynek kifejezése volt, most alábbszállt, s előbbi magaslatáról olyan mélyre bukott le, hogy már csak az alsóbb osztálynak s ezek hozzátartozóinak ismertető jeléül szolgált. Voltak most »jó« és »jelentéktelenebb« polgároknak gyermekei.3) Az előkelőket ezentúl már nem kellett volna így elnevezni. *) Sächsischer Hausfreund 1871. 14. 1. 2) Teutsch, Geschichte der Siebenb. Sachsen, 2. kiadás, II. к. 338. 1. 3) Lásd a fényűzési szabványokat.