Századok – 1880

Értekezések - Dr. KÁROLYI ÁRPÁD:A német birtodalom nagy hadi vállalata Magyarországon 1542. - III. 445

MAGYARORSZÁGON 1542. 463 ki, a lényeges pontokban a határozatot elfogadták ; a mi javítást tőnek, az kisebb jelentőségű volt s a később meghozott » Abschied«-ban helyet talált. Mielőtt azonban ehhez az Abschiedhoz, a gyűlés végéhez érnénk, számolnunk kell a protestánsokkal. Legjobb módnak a protestánsok megnyerésére azt gondola Ferdinánd, ha egyikkel vagy másikkal a befolyásosbak közül, ha lehet a protestánsok fejeinek egyikével tárgyalásokba bocsátkozik. János Frigyessel ez nehezen ment volna, mert enuek a múlt ősszel mutatott békülékeny magatartása, nem tudni mi olcbûl, megváltozék. Ezért veté szemét a király Fülöpre a bessern tartománygrófra, ki a Habsburgokhoz való vonzalmának sokban jelét adta s különösen a mult évi regensburgi gyűlésen a magyar ügyben igen jó indúlatűnak mutatta magát. Közvetlen a propositiók beterjesztése után érintkezésbe is lépett Ferdinánd a landgróf bizalmas emberével, bizonyos Schenk Rudolffal1) s a tárgyalások további folyamában is többször tartott vele bizalmas értekezést. De sem az elsőnél, sem az utolsónál2) — melyekről tudomásunk van — nem sokra mehetett a nyakas protestánssal. Az első kihallgatásnál főként a kamarai törvényszék fölfüggesztésének ügye feküdt nagyon a szívén Sckenknek s ezt nem épen a legudvariasb módon adta tudtul Ferdinándnak,3) sőt nem indult meg Ferdinánd ama fenyegetésén sem, miszerint ha a protestánsok makacsúl megmaradnak a hosszú »béke« követelése mellett, eller ökben a katholikusok is csász. biztosítást fognak kivánni. A mart. 18-iki audientián pedig, mikor Schenk 10 évi fegyverszünetet követelt ura nevében, Ferdinánd elveszté béketűrését s indulatos hangon kiálta föl : hogy igy ne alkudozzanak vele, mert jó véget nem ér a dolog.4) A tartománygróf emberének e magatartására, *) Was die rö. kö. M' mit dem landtvogt Rudolf Schenk vertraulich gehandelt. . . . (Schenk sajátk. följegyze'se) Reichs-T.-A. 2) Was Rudolf Schenk am 18. Mártii mit der rö. kö. Mf geredt . . . (Schenk sajátkezű följegyze'se) U. o. 3) »So musst auch das cammergericht nicht mit baufclligen personell reformirt werden, und ein hundt den andern flohen. . . .« 4) »Uff diesen puncten der khönig etwas hitziglich mit diesen Worten gcantwort : man solt irnc khein handel anfallen, sonst wurden sie alle zusammen platzen.« 31*