Századok – 1880

Értekezések - Dr. KÁROLYI ÁRPÁD:A német birtodalom nagy hadi vállalata Magyarországon 1542. - III. 445

460 A NÉMET BIRODALOM IIADI VÁLLALATA segély két évre reducáltaték s a határozat is csakugyan ez értelemben lön a bir. végzések közt kimondva. Nagyobb horderejűnek látszott a választó fejedelmek előtt is a jutalék kivetésének kérdése. Ebben két táborra szakadtak ; az egyik párt, melyhez a mainzi, kölni és brandenburgi tartoztak, a fejedelmek által javalt módot fogadta el ; míg a másik rész — a trieri, pfalzi és szász választó — ez újítás ellen tiltakozott, ') bár elismeré, hogy a régi kivetésmód némely rendet igazságtalanúl sújt s ezen segítni szükség, mégis ama gyanúnak adott kifejezést, mintha az újmódot csak azért gondolták volna ki a fejedelmek s vállalták el az ellenpárti electorok, hogy a vállalat költségei nagyobb részét az ő nyakukba tolhassák. Hevesen vitatták az amúgyis sok adóval terhelt nép ellenszenvét az átalános adóztatás ellen s ami azt illeti, hogy e »gemein pfennig« által (ez volt az új módus műszava) a gazdag kereskedő-osztály jobban meg lenne adóztatva s ez újítás épen azért volna pártolandó : azt veték ellen, miszerint ép azért fog könnyen megesni, hogy a kalmárok titkos egyezkedések által keresik majd a nagyobb teher alól való kibúvást, sőt kiköltözvén egyes helyekről, ott telepednek meg, ahol a fejedelmek elnézésére találnak — s ez mily bő forrása lenne egyes tartományok anyagi romlásának : kézzelfogható. A. vita ily pontok, valódi nemzetgazdasági kérdések körűi forogván, nagyon elmérgesedett s valószínűleg csak a hetedik elector, Ferdinánd mint cseh király közbenlépése s döntő szavazata által lőn az új módozat értelmében befejezve. Mind a fejedelmi, mind az electori testület a segély megajánlásánál a császár jövetelében bízott — s ép javában folyt a J Der churfürsten Mainz, Köln und Brandenburg bedenken und Ursachen warumb der gemeinpfennig zu leistung dieser deffensiv liülf anzulegen und auf die alten anschleg nit gedrungen werden sollte . . . és az ellenkező vélemény : Der Churfürsten Trier, Pfalz und Sachsen statliclie Ursachen und bedenken . . . stb. (év nélkül Reichs-T.-A.) E két vélemény tulajdonkép az 1514-ki bir. gyűlés iratai közül való ; de használhatom őket, mert bennök utalva van, hogy e speyeri gyűlésen ugyanazon electorok közt ugyan-e nézetkülönbség merült föl először. E különbséget a föntebbi jegyzetben jelzett írat is említi s Ferdinánd mart. 11-diki levele is.