Századok – 1880

Értekezések - JAKAB ELEK: A Pragmatica Sanctio története Erdélyben IV. közl. 300

JAKAB ELEKTŐL. 321 badság szabadossággá ne fajuljon s a törvények által tiltott zajos lármák, melyek a szabadságnak legnagyobb ártalmára vannak, az ország közgyűlésétől távol maradjanak. Ne tűrje meg bát — így buzdítja a kk-t és rr-ket a kir. biztos — Erdély saját kebelében kigyók melengetését. Esküdjünk meg mindnyájan a fejedelem és közügynek megengesztelődött lélekkel való szolgálatára, igyekezzünk azon, hogy szorgalmunknak dicső tények legyenek eredményei ; ne láttassunk mi békében megőrzött népei számtalan kegyetlen ellenséggel küszködő és Isten előtt kedves királynénk gondjai iránt érdekteleneknek, ne legyünk azoknak hálátlan nézői s engedetlen alattvalók. Szűnjék meg a kk. és rr-ek között a pártoskodás ; legyenek száműzve azon zajos lármák, melyek okozóit legjobb királyné anyánk megszomorításának bűne terheli. A legfontosabb dolgokról van szó, a legkegyelmesebb kir. elhatározások végrehajtásáról, a közjónak egyetértő szívvel előmozdításáról, a mi hogy mind a lehető legjobb móddal, mind az elmék lecsöndesedésével fog végbe menni, a királyi felség a főkormányszék és a kk. és rr. eddig is nyilván bebizonyított hűségétől elvárja s biztosan reméli.« 1) Minden körülmény mutatja, hogy a kir. biztos a megbízó királyné nézeteit s megbántott érzületét leplezetlenül fejtette ki az országgyűlés előtt. Ez egyfelől éles szemrehányás volt, nem teljesített ohajokért, másfelől komoly emlékeztetés alattvalói kötelességeik teljesítésére.' Marosszék ez országgyűlési követeinek hivatalos jelentése a királyné ezen neheztelésének egy más okát is földeríti. Midőn t. i. az országgyűlési küldöttség 1741—42. Bécsben volt, a királyné kifejezte Managetta udvari tanácsos híve által, hogy kedvesen venné, ha Magyarország példája szerént Erdély is meghívná férjét, Lothringern Ferencz herczeget társ-uralkodásra, a mit a kk. és és rr. készséggel teljesítettek is, de máig szintén a törvények közé be nem igtatták.2) A komoly felhívásnak kívánt eredménye lett. Az országgyűlés azonnal a kir. leirat tárgyalásához kezdett. Némelyek ülésileg, mások bizottságilag kívánták a tárgyalást. Csekély több-Látható a Mr. főkorrn. 1743. évi 359. sz. alatt. -) Jogtudományi Közlöny, 1866. 237. 1.