Századok – 1880
Értekezések - THALY KÁLMÁN: Dunántúli hadjárat 1707-ben - V. 22
TIIAI,Y KÁLMÁNTÓL. 27 Compagnie«-val együtt kirohant reája, a préda visszanyerésére. A »martalék« szaladva vitte hátán üldözőit szépen Harka alá, Bezerédy lesére. Egyszerre, a dandárnok kiüt az üldözőkre, arczúl fogadja őket, s feleset levagdalván, visszafordítja, és vad futásiján űzi a táborra ; úgy, hogy ezen megrohanásban és űzésben, »a kit maga a német megvall: száznégy német s rácz esett el, egy hadnagy és két zászlótartó.« A fegyverropogásra Ebergényi tbk riadót veretett az elsánczolt táborban s kitörvén, a Bezerédy által kergetett németet »egész táborával megsegítette.« Mire viszont a túlerő elül Bezerédy fordúlt meg ; kinek is az ellenség »éppen Német-Keresztúron alól, csaknem nagy-baromi erdőig« ment utána. E harczban igen kitűnteté magát a dandárnok egyik századosa (s később ezredének parancsnoka) Pásztói Horváth István. A kuruczok Bezerédy jelentése szerint csupán egy hadnagyot s három közembert vesztettek volna, — ellenben a 104 elejtett német s ráczon kívül még »egy őrmestert heted-magával« hozának el rabúl.1) De e harcz még csak előjátékúl szolgálta szélesb mérvű hadműködésekre, melyeknek czéljok a bosszúállás, pusztítás vala. ') Bezerédy Imre Kőszegről 1707. sept. 6. költ levelében írja Eszterházy Antalnak : »Ebergényi uram Sopron elején vagyon maga corpussával, Pálfi uram pedig Óvárban. Mi az operatiókat tehetségünk szerént folytatjuk. Szintén Nagy-Boldogasszon napján (aug. 15.) vagy 300-ad magammal indultam Kabold felé, a hová akkor szándékozott az ellenség kiütni ; tovább étszakátúl fogva 12 óráig ott várakoztam lesben, de ki nem jött ; onnénd, mentem Sopron alá, s előre martalékban volentírjeimet, más jó paripás katonasággal bekiildvén, kik is szintén Sopron előtt elkapván egynibány pár ökröket, midőn azokat erőssen hajtanák ki : a Prattschaftban lévő német, az magyar lobonezokkal és ráczsággal utánnok indulván, a mint magam Harkál nevő faluhoz közel, lesben álltam a dandárral, addig vártuk, hogy hajtsák; kiütvén egyszersmind rajtok, visszafordítván, a kit maga az német megvall : 104 német s rácz esett el, egy lajdinont és két cornéttás. Azonban az táborban lévő német is hamar érkezvén succursussára, egész táborával secundálta, szintén éppen Német-Keresztúron alól, csaknem nagy-baromi erdőig jött utánnunk.« Ismét, sept. 7-kén, Alsó-Pulyáról írja Bezerédy: »Mi Sopronnál Ebergényi népét lesre kivévén, a kit a német maga sem tagad, száznégy elveszett közülök. Mi, Istennek hála, több kárt nem vallottunk, hanem egy vice-hadnagyom, két közlegén s Exciád (Eszterházy) egy drago-