Századok – 1880

Értekezések - JAKAB ELEK: A Pragmatica Sanctio története Erdélyben IV. közl. 300

302 A PKAGM ATICA SAN CT [О TÖRTÉNETE ERDÉLYBEN. pecsét lenne készítendő, a mit a felségnél ajánlatba is hozott. A caneellaria megjegyzi, hogy Lobkovitz herczeg nem átalánosan mindenre, de csak e tény végrehajtására lenne országgyűlési kir. biztosul kinevezendő ; egyszersmind mellékelte a hűség-csküforma másolatát, ahoz néhány megjegyzését s a 24. életévet betöltöttek Approbata Constitutióban levő hűségi eskütételét illető törvényczikket szintén másolatban. A cancellária javaslatával összhagzólag a királyné dec. 24. költ leiratában a Szebenben tartandó erdélyi közországgyűlésre kir. biztossá Lobkovitz herczeget nevezte ki s a gyűlés napjának vele egyetértőleg megállapítására és kihirdetésére a kir. főkormányszéket utasította, mely azt 1741. február 20-kára tűzte ki s megjelenésre a kir. hivatalosokat január 22-n költ körlevelében felhívta; 1740. dec. 30-n költ a kir. előterjesztéseket magában foglaló kir. leirat mind a kir. főkormányszékhez, mind az országgyűléshez ; főtárgyúl tüzetett ki abban : »az ideiglenes országgyűlési elnökválasztás, a fejedelmi Miségi eskünek a kir. biztos által közlendő esküforma szerinti letétele s arról ünnepélyes oklevél kiállítása, a jezsuiták és az uralkodó-ház ellen az ország régi törvényei közt levő számos törvény eltörlése és megszüntetése, végre a felség iránti hűségök, sérelmeik és kérelmeik élő szóval is előadhatása végett a három nemzetből országgyűlési bizottság választása.« A kir. főkormányszéki és erd. udv. cancellariai iratok, az elkészült és aláirt hüségeskii-okirat szövege, a sok húzás-halogatás és nagy küzdelem után megállapított törvényezikkek hizelgő kifejezésekkel teljesek, s minden jogot, a mit tárgyaznak, legszilárdabbnak és legtörvényesebb alapon állónak, minden fenforgó igényt kielégítőknek állítnak, s a III. Károlytól kezdeményezett pragmatica sanctio törvényesítését a törvényhozás mindkét tényezője összliangzó és egyértelmű tényének, szóval : a közmegelégedésbe béke művének tüntetik föl. Pedig a hűségeskü letételén kivűl semmi nem ment oly könnyen, mint gondolták és remélték az udvari körökben azok, kik e dolgot alsóbb közegek s az udvar szolgálatában levők értesítései nyomán, vagy tekintet nélkül az ország jogaira, a szóba hozott nagy változásokra s ezek által előidézett közhangulatra,