Századok – 1880

Értekezések - THALY KÁLMÁN: Dunántúli hadjárat 1707-ben - V. 22

24 DUNÁNTÚLI IIADJÁKAT Esztergámig érkezett : ez utóbbi hely és Buda között utócsapataira Szekeresék reátámadváii, a Pápánál elprédált vágómarhák nagy részét visszanyerék,1

) s a Budára behordatni rendelt takarmány bevitelét akadályozák ; aug. 30-kán pedig, midőn a sereg a Duna hídján Pestre átlalindúlt volna : maga Szekeres azon pillanatban csapott be a táborhelyre és szőlőhegyekre, s ötvennél több embert levágatott és néhány társzekeret elnyert.2) Még Eabutin alig hagyta vala oda Győrt : midőn a bánhoz futár érkezék, hogy Bezerédy beütött Ausztriába ; mely hirre Pálffy is, hogy a határokhoz közelebb legyen, Magyar-Ovárlioz, a Lajta felé indúlt horvátjaival.8

) Ugyanis Bottyán, Pápa s környékének fölégetéséért bosszút állandó : addig is, míg maga inkább egy napon várakozom, hogy megláthassam : merre lészen indulása holnap ? avagy rosztogot fog tartani ?« (Szendy Márton százados levele Kocsrúl, 1707. aug. 20. Szekeres Istvánhoz, gyűjteményemben.) Kolinovies Commentárjai. Aug. 24-kén az e prédájokat fölfelé hajtó kuruczoktól a kiütő esztergáim parancsnok 65 dbot ugyan visszanyert : de a többi csakugyan az övék maradott. 2) »Generális Eabutin armádája 26. Augusti Ó-Budához szállott, 30-kán ment által Pesthez és 31-kén onnan megindult. A táborhelyről sem mentek volt egészlen ki : egynehány kurucz becsapott, s öt embert levágván, két szekeret a tábor és a mi láttunkra elhajtott a táborhelyrül. Itt is szintén azon órában csapott bé Szekeres István a szőlőhegyre s negyvenhét embert levágatván, bántás nélkül elment.« (Mecséry Ádám levele Budáról 1707. sept. 5-kéről gr. Koháry Istvánhoz. Eredetije gyűjteményemben.) V. ö. Károlyi Sándornak az almási táborrúl 1707. aug. 31-kén Rákóczihoz írott jelentését, a kir. kamara archívumában Budán. 8) »Bizonyosaan referálják, hogy Pálffy visszament az ráczsággal Óvár felé, hogy igyekeznék Bezerédy után.« írja már aug. 20-kán Kocsrúl Szendy Márton százados, Szekeresnek. (Eredeti levél gyűjteményemben.) —- Ugyancsak Óvárról ír a bán 1707. augustus 30-kán Palugyay Antal Pozsony vármegyei substituált (labancz) alispánnak, panaszolkodván, »hogy az kis szigetben (a nagy Dunán túl) lévő Nemes Pozsony vármegye faluinak lakosi, noha elegendő fű vagyon, s mindez ideig senki sem járt be futrázsért, semmitsem kaszáltak, hihető, arra nézve, hogy v Fölsége népéneli ne lehessen onnénd subsistentiája. Kegyel' mednek akarám értésére adni, parancsoljon keményen nekik : még ideje vagyon, kaszáljanak és szénát takarjanak, úgy, hogy ha az szükség hozza magával, mind ő Fölsége népének jusson, mind magoknak is maradjon.« (Eredeti hivatalos levél, Pozsony vármegye levéltárában.) 1*