Századok – 1880

Értekezések - Dr. KÁROLYI ÁRPÁD:A német birtodalom nagy hadi vállalata Magyarországon 1542. - I. közl. 265

274 A NÉ M KT BIRODALOM HADI VÁLLALATA Belgrád elvesztése nemcsak Magyarországon, hanem az egész nyugaton élénk aggodalmakat költött. Különösen Németországon, ahol kezdték érezni igazságát annak, a mit a mult gyűlésen Verböczy mondott s belátni a hibát, melyet elkövettek, midőn a szomszéd országot segély nélkül hagyták Szulimán ellen. A császár 1522-ben marczius 23-kára Nürnbergbe hitt egy ujabb birodalmi gyűlést,1) a minek okáúl megbivó levelében egyenest a török felől fenyegető veszélyt adja, A rendek készségéről Lajos magyar királynak Holicsból kelt levele 2

) tesz bizonyságot, melyben köszönetét fejezi ki, bogy a maguk jó szántából akarnak a török ellen segélyt nyújtani s tudatja, bogy kívánságuk szeriut követeket küldend hozzájok, a kiktől minden kérdéseikre részletes fölvilágosítást fognak nyerni. — Ez a követség az év végefelé tartott nürnbergi gyűlésre csakugyan el is érkezett, — tagjai közt találjuk Gosztonyi János győri püspököt, Drágfy Jánost és Verböczy Istvánt — s működése, legalább elvben, most eredményesebb volt, mint a mult évben ; daczára annak, hogy a pártok közt, mint azt egy tervezet s a végzések összekasonlitása mutatja, lényeges nézetkülönbség forgott fenn. A valószínűleg császári párton készült terv szerint3) azért, mert a birodalom a nyár folytára hathatósabb segélyt nem nyújthat, kisebbel pedig a törököt a Duna s Száva mentén foglalt erős állásából nem lehet kivetni, nagyobb s nyomatékosabb erővel kell megsegitni Magyarországot.4) Ezt a sereget a birodalom alattvalóira bizonyos kulcs alapsegély megszavazásánál s a kivetésnél mint alapszám minduntalan előfordul. Ezért emlitem itt meg. J) A meghivó egy példánya (a lüneburgi tanácshoz) a kelet napjául febr. 12-két tünteti föl. Ered. nyomt, Reiclis-T.-A. 2) 1522. mart. 3. Eredeti. Reichs-T.-A. 3) Verzeichniss aus was Ursachen der künfftig reichstag auf Egidi (sept. 1.) fürnemblich ausgeschrieben. Reichs-T.-A. 4) Az irat a töbcek közt igy szól: ... ist allen Teutschen vili seliger, crliclier, nützlicher und besser in cristenlichem streit gegen dem Türken ir leib, leben und gut mit vorgeender göttlicher anruffung trostlich, cristenlich und unerschrockenlich darzustrecken, dann an das gegen den tyrannischen Türken ir sele, ere, leib und gut, weib und kinder sehendlieh und lästerlich zu verlieren und in ewige vihischc untrügliche dienstbarkeit zu setzen. . . .