Századok – 1880
Állandó s tárcza rovatok - Folyóiratok szemléje - III.
TÁllCZA. 257 kesztő egy rövid előszóval a társulat tagjait közreműködésre szólítja fel, hogy Dél-Magyarország ismeretét közös erővel annál sikeresebben mozdíthassák elő. A füzet beosztása maradt a régi. Az első nagyobb czikk Böhm bornírttól van : »Öt megerősített pont az Aldunán« czím alatt, — mely öt pont Kaonicza, Drenkova, Kurvingrád, Sztarics, Svinnicza. Ezt követi Pontellytől »A tatárjárás előtti magyar kővárak az archaeologia és történettudomány mai álláspontján,« melyben szerző összeállítja a kérdésben nyilvánított nézeteket s maga egészen a Czobor Béláéra helyezkedik. A Tárcza nagy része a társulati ügyekkel foglalkozik. — Az ERDÉLYI MÚZEUM első számában veterán tudósunk : liodor Károly Bács falu ismertetéséhez adatokat közöl, s a korán elhunyt Nemes Elektől egy ezikket kezd meg (melyet a Il-ik füzetben be is fejez) : Báthory Endre bibornok fejedelem megöletése s annak előzményei czím alatt, s végül meleg szavakat szentel a derék ifjúnak, kihez ismerői egy pár megjelent értekezése után annyi szép reményt kötöttek. — Az »U.r MAGYAR SION« jaimari füzetében Békési Emil fiatal tudósunk szép apparatussal s nagy gonddal írt »Adalék a legrégibb magyar szentírás korának meghatározásához« czím alatt. Úgy látszik nagyobb és tüzetesebb critical vizsgálat kezdete cz, melyre még vissza térendiink. •— A MAGYAR PROTESTÁNS FIGYELŐ I-SŐ füzete hasonlókép szentel néhány lapot egyháztörténeti kútfőknek. Fördős Lajos közöl egy pár érdekes adatot a kecskeméti rcf. egyház jegyzőkönyvéből, melyből megtudjuk, hogy a kecskeméti rcf. egyház kormányzatában a presbyteri rendszer — daczára a nagy mozgalomnak, mely a megelőző 20 év alatt a prot. egyházakat oly nagy mértékben elfoglalta — csak 1668-ban hozatott be : addig az egyházat is a városi hatóság kormányozta. A Il-ik füzetben Dvbos János közöl egy szellemesen írt ezikket a kérdésről hova lett Mátyás király könyvtára V s Fordon fejezi be a kecskeméti rcf. egyház jegyzőkönyveiből vett közlését. Koncz József Wittnyédy levelét közli Telekihez 1668. aug. 10-ről. Teleki valami képeket kért tőle s ezeket közli. »Adná Isten, — írja egyikről — kinek képit kegyelmed kivánta, annak személyét láthatná, ki ha élne legalább egy jó magyarral több volna kinek mását mostan, vagy akár hasonlót vagy nem tudunk, vagy talán nincsen vagy talán az mi tidőnkhen nem is remélhetünk.« l)e hát illeuck-c e szavak másra, mint Zrínyi Miklósra? s nem kétségtelen-e, hogy Teleki épen a Zrínyi képét hozatta meg
