Századok – 1880
Értekezések - PAULER GYULA: Lebedia Etelköz Millenarium. - I. 1
20 LEBEDIA. ETELKÖZ. a Siebenbürgen-féle szójátékot nem ismeri, s így — mint láttuk — a XV. századbeli kétségkívül corrumpált alakjában, sem zárja ki a más, mint Erdély felől történt beköltözésnek lehetőségét. A külföldi irók szeretik a magyar bevándorlást dél felől történtnek állitani. Különösen Roesler, ha nem is kohol, de magáévá tesz egy egész regényt, mely szerint a Symeon által megvert magyarok nyugotra a mai Kis Oláhországba menekültek, onnan a bolgárokat ismét megrohanták, de megverettek, és végre a Vaskapún át délről északra menve, a Tiszántúli rónaságra szállottak. De ezen felfogást még a fuldai Annaleseknek kissé zavart tudósításaiból sem lehet kiolvasni, melyek részben kétségtelenül, részben pedig valószínűleg a görögökkel szövetségben, folytatott bolgár háborúra, vagy pedig oly eseményekre vonatkoznak, melyekről a nyugoti és byzanti kútfők hallgatnak, de Anonymusban, bár kiczifrázva, annak nyomai fennmaradtak.2) A mi sok irót — még Szalayt is — azon gondolatra bírt, hogy a magyarok bevándorlása délfelől történt — bár ő a hazai források ellenére e véleményt nem merte követni — 3 ) : a dolog természetes volta, az épen nem támogatja e véleményt. Ha egy magános ember Galaczon lakik, és Magyarországba akar jönni, csakugyan legtermészetesebb útja a mai Oláhországon át, Orsova felől volna, és nehéz volna józanul feltenni róla, hogy felmenvén Moldován, Galiczián, Munkácsnál jöjjön az országba. De láttuk hogy Etelköz nem csak Galacz, Kilia, Izmael vidékéből állott, hogy a bolgár támadás dél felől jött : ha tehát a megriasztott magyarság Havasalföldön akart volna betörni az országba, mintegy torkába kellett volna szaladnia az ellenségnek, melytől oly kegyetlenül megveretett, legalább is 60—70 mérföldnyi utat kellett volna tennie; nőkkel, gyermekekkel, marhákkal, Oláhországon keresztül, jobb szárnyán, éjszakra az erdélyi havasokkal, melyek az ily természetű seregnek épen nem nyújtanak al-') Roesler Romanische Studien 161 —162. 1. 2) Igen helyes megjegyzéseket találok e tekintetben Szabó Károlynál Vezérek Kora 87. 1. 1) jegyzet, melyek, ha szó is fér hozzájuk, alaposabbak, mint Roesler phantaziái. 3) Szalay, Magy. Története I. 10. 1. 7) jegyzet.
