Századok – 1880

Értekezések - Gr. ESZTERHÁZY JÁNOS: Adalék a Serédy-család történetéhez 223

224 KÜLÖNFÉLÉK. időszakot, melyben éltek legalább meghatározhatjuk, a Wagner Károly »Collectanea genealogico — historica« etc. munkája alapján, hol II. Decas 81-ik lapján Wárday Klára szintén Serédy István nejének íratik 1544-ben ; hogy azonban a lejebb említendő hasonnevűek, Serédy István és Wái day Klára fiai lennének, okleveleink hiányából, állítani nem merem. 1540 év végével, vagy 1541 év elején Serédy Gáspár felsőmagyarországi kapitány I. Ferdinánd királytól adományúl nyeré: a tokaji, regéczi1

) várakat, valamint a tállyai lerontott várat, az ezekhez tartózó uradalmakkal együtt. Az 1541 év január 13-áról kelt igtatóparancs következtében történt bevezetésnek egyedül várparancsnok, Tokaji ruszkai Kornis János az Izabella királyné és fiai nevében mondott ellen. 1546. év martius 15-dikéig, Serédy Gáspárnak öt évi hív szolgálata fejében, a különböző hadjáratokban a zsoldosok fizetésére általa kiadott busz ezer magyar forintnyi követelése a kamara és közte történt elszámolás következtében elismertetvén, ezen összeg födözésére a már általa birt baziui és szentgyörgyi várak és tartozmányaira tizezer forint, a többi, bárhol Magyarországon az államtól zálogképen neki lekötött uradalmakra szintén tizezer forint felülfizetésképen neki beszámítatván, e tartozás julius 5-éről kelt oklevél nyomán kiegyenlíttetett. 1548. év September 1-én I. Ferdinánd király a makoviczai várat a hozzá tartozandókkal, és a budaméri nemesi curiát tizenhat ezer magyar forintba Serédy György sáros-megyei főispánnak elzálogosítja; neje: Buchinczka Kata volt, később Lasky Albert felesége, meghalt 1561-ben február 26-án.2) 1558-ban a tokaji várat — az 1541-ben Isabella királyné és fia által tett tiltakozás daczára — a Serédy-családnak birtox) Regécz 1558-ban az Alaghy János kezében volt,ki innen írta magát, halála után özvegyét — neve az oklevélben említve nincs — nőül vette, thaloczi Bánffy Bálint, ki iszákos és korhely lévén, az asszonnyal roszúl bánt, a felkelhetőket valamint a regéczi várbirtok részeit vesztegetni kezdé Alaghy András, az elöbbeni János kiskorú fiának nein csekély kárára, míg ezt, Magócsy Gáspár Thorna- és Bcreg-megyék örökös főispánja, mint a végrendeletileg rendelt gyám, BáDÍFynénak is e közben történt elhalálozásával megsokalván, az egész vagyont a BánfFy Bálint erőszakos markából kiragadva, az elidegenített részeket visszaszerezve Alaghy András kiskorúsága alatt, híven kezeié, ki azután hálából, még 1577-ben is ezen várat tartozmányaival együtt a Magócsy kezelése alatt hagyá. 2) M. G. Kovachicli; Scriptor. rer. hüngar. minores I. 115.