Századok – 1880

Értekezések - Dr. MARCZALI HENRIK: II. József első foglalási tervei 185

192 I Г. JÓZSEF rabolása, sem Törökország legyőzése és megcsonkítása, így hát nem csuda, ha a philosophus császár is reméli, hogy a békés olaj­ág mellett a győzelem és hódítás babérja is fogja koszorúzni fürtjeit. Három évvel trónra lépése után, azt írja bugának, Francziaország királynőjének, hogy semmin sem fárad, mint né­pei boldogításán és XVI. Lajos példájának utánzásán. Akkor pedig javában folyt az alku azon terv kiviteleért, hogy Török­ország é. ny.-i. részét és Velenczét magának meghódítsa. П. Az 1781. máj. 21-én létrejött orosz szövetséget II. József és Kaunitz egyaránt politicájuk nagy diadalának tekintették. Másrészt Katalin is a legnagyobb örömmel fogadta és szép jövő biztosítását látta benne. A czárnő, a kivel való szövetség tette külügyi tekintetben II. Fridrik fő erejét, elhagyta a régi viszonyt és az Ausztriával való kiegyezés által igyekezett közelebb jutni nagy tervei végrehajtásához. Erre nézve a főokot II. Fridriknek egy 1778-ban előterjesztett terve képezte, ki a császár nagyralá­tása ellen egy Oroszország, Poroszország és a porta által kötött Triple allianceal, kölcsönös garantia alapján akarta Európa nyu­galmát biztosítani. Ez volt a kimondott czél, de tényleg a nagy király Oroszország terjeszkedése elé akart a kölcsönös garantia által határokat vonni,*) Hogy is maradhatott hü a czárnő oly szövetséghez, mely épen vágyának főczélja felé akarta útját el­vágni. A porosz szövetség körülbelől olyan volt Oroszországra, mint a franczia a császárra nézve : nagy, világos nyereséget nyúj­tott, de másrészt némileg megkötötte kezeit. Katalin pedig nem engedte már világot átölelő terveinek semmi akadályozását. Észak Semiramisa, — így nevezték bámulói — Törökország romjain meg akarta újítani a görög császárságot ; unokája, Kon­stantinus uralkodjék Byzantionban, mint azon nagy császárok, kiknek neve után keresztelték. Az újonnan meghódított Kherson kapuján sokat mondó felirat hirdette az utat Konstantinápolyba. A hideg, számító porosz király csak mosolyogni és gúnyolódni tu-*) Ld. Herrmann: Geschichte des russischen Staates. VI. 27.

Next

/
Thumbnails
Contents