Századok – 1880

Értekezések - THALY KÁLMÁN: Dunántúli hadjárat 1707-ben - VI. 118

TTIALY KÁLMÁNTÓL. 135 rándult oet. 21-ike után. Innét írá e hó 27-iki fölterjesztését Bercsényihez; itt vette pártfogása alá a kincstári uradalmak kapzsi haszonbérlőinek zsarolásai ellen, a hozzá, »mint jóltevö atyjához« folyamodó szegény jobbágyságot 51) és nov. 6-kán alkalmasint itt érte még őt a kellemetlen tudósítás, hogy az elhintett álhírekhez képest inkább Győr felé figyelő Szekeresnek vigyázatlansága folytán, a budai német tábornok Székes-Fehérvárat e napon ismét megsegíté, némi élés bejuttatásával. 2

) A tábornok e miatt annyira fölbosszankodék Szekeresre, hogy helyette Somogyi Ádámra bízá a fehérvári zárlat parancsnokságát, amazt pedig ezredével Komárom és Tata elé rendelé. 3

) A fürdők használata a bár koros, de még mindig életerős férfiú egészségét annyira helyrehozta, hogy már is újra jól érzé magát; és a mint ereje csak kissé megjőve: nyughatatlan tettvágya megint tovaűzte őt, a — harezok mezejére. Szűnni kezdének elvégre a szakadó esők is ; és Bottyán azonnal fölveré hadait, szekerekre rakatá hídkészleteit, s megindult. Rendelkezéseit az új hadmozdúlatokra ekként tette meg : Balogh Ádámot előreküldé Pethő Györgyhez a Rábaközbe a tombáczokkal s egyéb hídkészletekkel, a még egyre tartó vízárral megtelt kisebb-nagyobb erek, folyamágyak, sárok és folyóvizek áthidalására. Pethő századai ugyanis Győr és Mosony megyeiek lévén, a Tóköz és Hanság vizenyős tájait legjobban ismerék ; -1

) »Horváth Zsigmond föcommissárius uram a fiscalitásokat nagyobb részint ezen a földön kiárendálta ; az árendatorok már a szegénységet annyira húzzák-vonják, hogy egy falun 2—300 forintot kérnek ; én megparancsoltam : semmit se adjanak addig, mig Exciád resolutiója nem jő,« — írja Bottyán Szent-Lászlóról, oet. 27. Bercsényinek. Ugyanekkor tájban a pilisi hegyekben bányákat kerestetett. 2) Kencssey István nov. 8-iki levele Eszterházyhoz : »Vala nagy híre : Fejérvár megszorúlására nézve, Ovárnál levő németség hogy meg fogja segíteni, — azonban a budai ellenség segítette meg, tegnapelőtt igen kevés számmal alkalmas élést vitt be, noha a táján volt Szekeres és Somogyi uraimék hada.« (Kamarai levéltár.) 3) Szekeres István, 1707. dee. 11-kén Tata mellől, Kocsrúl írja Eszterliázynak : »Generális Bottyán János uram parancsolatjábúl, circiter kilencz holnapokig lévén bloquádában Fehérvár és Buda között: az elmúlt hetekben fölcommandéroztattam ; Somogyi Ádám uram belemben vagyon.« (Eredeti, gyűjteményemben.)