Századok – 1880

Értekezések - PAULER GYULA: Lebedia Etelköz Millenarium. - II. 98

112 LEBEDIA, ETELKÖZ, is kitűnik, bogy e neliány sorban két bacijáratnak eseményei beszéltetnek el, melyek közül az egyik Krinites vereségével végződött, a másik pedig új sereggel, hajóhaddal, Phokas és Eustathius vezérlete alatt kezdődött, s melyben már a magyarok is szerepeltek. Tekintve az akkori hadi és közlekedési viszonyokat, úgy szólván kénytelenek vagyunk e két hadjáratra két évet venni fel, még pedig 894-et és 895-ikét, a hadjárat első évének 893-at azért nem vehetvén, mert a második év 894. nem lehet, a mikor a magyarok Pannoniát pusztították, s így nem valószínű, hogy egyidejűleg a bolgár háborúba is avatkoztak volna : míg a 895., mint a háború második, és a magyarok beavatkozásának éve mellett, mint feljebb láttuk, a fuldai évkönyvek tanúsága szól. 893. előtt tehát a háború nem lehetett, mert ez évben lépett Symeon a bolgár trónra; de semmi sem kényszerít azon feltevésre, hogy annak azonnal, 893-ban kellett kitörni, sőt az események folyama valószínűvé teszi, hogy Symeon e háborút nem rögtön kezdte, s így annak kezdete igen is eshetik 894-re, uralkodásának második esztendejére. A bolgár háború idejének közelebbi meghatározására látszik szolgálni Konstantinnak elbeszélése, hogy a magyarok Bulgáriából győzelmesen megtérvén, Symeon békét kötött a romaiakkal, s azután a bessenyőkkel szövetkezvén, midőn a magyarok — egy közelebbről meg nem jelölt— hadjáratra mentek, családjaikat megrohanta, leölte, és a honn maradt őröket keményen megverte, mire azután a nemzet etelközi lakát elhagyván mai hazájába vándorolt. Az irók tehát keresik a hadjáratot, mely a magyarokat e catastropha alkalmával foglalkodtatta, és Dümmler ezt a 894-iki pannóniai hadjáratban találja, mi a bolgárhoni táborozást csakugyan 893-ra tenné.1) Azonban a császár elbeszé*) Dümmler, i la. 143. 1. Kemper, i. h. 17. 1. ugyancsak a pannóniai becsapására magyarázza Konstantin által érintett hadjáratot, dc azt a bolgár háborúval egy évre, 894-re teszi. Szabó Károly i. h. 49. 1. azt hiszi, hogy a magyarok valami szomszéd szláv törzszsel liarczoltak ez időben, de ezen — semmiféle adattal nem támogatott — feltevés ellen az szól, hogy a Kárpátokon tuli szlávok — és csak ezekről lehet szó — akkor még alig voltak érdemesek egy rabló hadjáratra, s hogy akkor nem távozott volna a sereg annyira a nemzet nagy