Századok – 1880

Értekezések - PAULER GYULA: Lebedia Etelköz Millenarium. - II. 98

110 LEBEDIA, ETELKÖZ, A bolgár háború idejéről, melynek szoros összefüggését a honfoglalással, Konstantinus világos tanúságtétele alapján, bármit mond is Botka ellene, el kell fogadnunk, még ily határozatlanúl sem nyilatkozik a császár. Elbeszéléséből csak annyi világos, hogy sem sokkal történt a lebediai vereség után, mert az etelközi tartózkodás csak rövid volt. Helyesen jegyzi meg Botka, hogy e háború 893-nál előbb nem történhetett, mert Symeon csak a mondott évben lépett a bolgár trónra.1

) A számbavehető byzanti írók — Georgius Monachusnak és Theoplianesnek folytatója —2

) e háborút Cauleas Antal patriarchatusa idejében, István patriarkha halála után, és Mysticus Miklós patriarchatusa előtt, tehát a 893. május 11-től 896. febr. 12. közti időszakban beszélik el. 3

) Az egykorú, és rendszerint jól értesült fuldai évkönyvek 895-re teszik, bár egyes részleteit csak a következő évhez beszélik el. E határozott tudósítás daczára Dümmler a háborút 893-ra teszi, mert a hildesheimi évkönyvekben olvasta, hogy 893. a bajorok a magyarokkal összeverekedtek, és szerinte Bajuarii helyett, Bulgari-t volna olvasandó, mert 893-ban a magyarok és bajorok közt történt összeütközésnek másutt semmi nyomát nem találhatni4

). Azonban — úgy hiszem — sokkal egyszerűbb feltenni azt, hogy a krónika 894. helyett — mely évről mitsem jegyzett fel — hibásan írta Pannónia pusztítását, — melyről Regino és a fuldai évkönyvek is elég részletesen emlékeznek, — 893-hoz, annál is inkább, mert a 893-ban uralkodásra lépett Symeon és a keletrómaiak közt kitört E számítás egyébiránt Dümmler (i. h. 179.) szellemes magyarázatán, valamint a fuldai évkönyvek tudósításán, liogy Arnulf még 892-ben elődjéhez küldött követeket, alapszik. 2) Symeon megbízhatatlanságáról feljebb szóltunk, Leo grammatikus a XI. század elejének egyik másolója. 8) Mysticus Miklós patriarchatusára nézve 1. Murait, i. h. 475, ki egyébiránt, mint az orosz írók egyáltaljában, István patriárkha halálát 899-re teszi, mit márPagi, a kútfők túlnyomó számára hivatkozva, megczáfolt (i. h. 350.) Különben is Murait a magyar-bessenyő viszonyokra vonatkozó adatokat oly fölületesen, és kuszáitan adja elő, hogy e része épen nem tartozik munkájának fénypontjai közé. 4) Diimmlcr, De Arnulfo Rege, 142. 1.