Századok – 1879
Állandó rovatok - Történelmi könyvtár - X.
97 Julia költött néven halhatatlanít, — írta unokatestvérének: Dobó Krisztinának, kivel kötött boldogtalan házassága rá nézve egész életét elkeserítő átokká vált, írta Csáki Borbálának, Bebek Judithnak, Krusith Honának, Pogrányi Annának ; írta önmagának, hogy szenvedélyei zajlásának szabad tért engedve, úgy örömét, mint bánatát kitombolhassa : de nem írta a nagy közönségnek, nem írta a nemzet tapsáért, a hírnév, dicsőség koszorújáért, melyet a büszke ősi főúri család ivadéka, kora legdaliásabb lovagja, az egri végbeli vitézek karczaiban a csatatéreken keresett, s Esztergom ostroma alatt 1594-ben, viharteljes életének még legjavában, 43 éves korában, hősi halálával oly korán kiérdemelt. Balassa, ki 21 éves korában 1572-ben Krakkóban nyomtattatott egy németből fordított vallásos irányú prózai munkát, a »Beteg lelkeknek való füves kertecské«-t, mely még az ő életében két újabb kiadást ért, dalai közzétételére soka nem gondolt ; mintka lelkének e vadrózsáival az irodalom komoly és komor csarnokának szent oltárához közelíteni maga is szentségtörésnek tartotta volna. r Igy történt, hogy majdnem három századdal a hős költő halála után legelsőbben csak most olvasliatjuk XYI. századi legnagyobb költőnk dalait, azonban még most sem teljes kiadásban Mert a Badvánszky-codex, mely költőnk életében saját kéziratáról vett másolatban mentette meg az enyészettől Balassa dalainak igen tetemes részét, bizonyosan nem foglalta magában költőnk valamennyi dalát ; de ha teljes volt volna is e gyűjtemény, minthogy ezen codex több helyt csonkán szállott ránk, kozzávetőleg sem tudhatjuk, hogy az abba Balassa apródja : Harsányi Imre által másolt dalokból mennyi hiányozhatik. E hiányt, e veszteséget azonban idővel a gondos és szorgalmas kutatás tetemesen pótolhatja s bizonyosan pótolni is fogja. Tudjuk ugyanis, hogy Balassa kiadatlan dalai még a múlt században kézirati példányokban forogtak ; s hogy egy ily példányról, melyet Barakonyi László írt le, gr. Báday Gedeon, nemzeti irodalmunk kincseinek buzgó gyűjtője, mint tulajdonáról emlékezik. E netalán még napfényre kerülendő másolatokból, valamint az egyes családoknál firól fira szállott régi dalgyüjte-Századok. 1879. VIII. füzet. 7
