Századok – 1879
Állandó rovatok - Történelmi könyvtár - X.
37 Magyarok előtt kezdődő történetét nyomozzuk.1 ) Hogy azok idővel általuk jobb karba helyeztettek, földművekkel, sánczczal, palánkkal, czölöppel, faszerkezetű rekeszekkel és veszszősövénynyel ujabb, nagyobb, erősebb lakká emelkedtek, azt nemcsak a várjobbágyok szolgálata a királyi uradalmak várai mellett, hanem a dolog természete is tanúsíthatja. De valószínű az is, i[ogy mind e várak csak kezdetleges müvek, csak épen első szükségleti védművek voltak.2 ) Rájok kevésbbé volt alapítva a honvédelem, mint inkább a központi tábor, haditárak és a székhely szervezése. Első erősebb falmüvek, melyek az építészeti s erődítési művészet kellékeinek megfelelni törekszenek, tudomásunkra az egyházak s a királyi fejedelmi nagyobb várpaloták mellett emelkednek. Hazánk első főegyliázai és a székes-fehérvári királyi palotának (a Nagy-Károlyi aacheni pfalz módjára alapított) főegyháza építészeti vizsgálata kimutatta, hogy ezek a római Castrum- és praetoriumoknak, melyeknek régi helyén többnyire keletkeztek, toronyerőditési rendszerével épültek. A városi püspöki székkel, a basilikával és monostorral, a királyi, majd főúri lakkal is épül tehát először a kisebb-nagyobb tornyos erőd.3 ) Fehérvárott és Pécsett, Esztergomban és Nagy-Váradon, Egerben és Nyitrán, Dömösön, Szálán és számos más főegyházon és monostoron ezt máig régiségi vizsgálataink kimutatni képesek. Ezt követik az erődített fallal kerített városi acropolisok, sőt falusi egyházak várdává alakított falkeritéseikkel.4 ) Az egyháznak, mint egy szellemes iró mondja, valóban 1) Lásd e régi várak névjegyzékét a történeti kútfők szerint összeállítva Kerékgyártó által i. h. 345. 2) L. Czobor : Magyar orsz. középkori várai. 3) A főurak toronyerődei rendesen udvarházaik, majorságaik közelében levő magasabb helyen álló, több emeletre osztott, egyszerű tornyok, melyekbe az íu- családjával és fegyveresei szolgálatával csak háború esetén vonul, felhúzván az első emeleti bemenet hágcsóját. <) Lásd, Az Egri Székesegyház és Beszterczebánya leirása czimű műveimet. Henszelmann Székesfehérvári ásatások, Eomer erődített monostorokról és Müller az erődített templomokról (A Mittheilungen d. Central" eomiss.) szóló közleményeiket.