Századok – 1879

Értekezések - IRMEI FERENCZ: Alexander Bernát: A philosophia történetének eszméje cz. m. ism.69

71 TÖRTÉNETI IRODALOM. lia a tények alapján állva, ezt a munkát okaiból magyarázza, törvényeiből megérti s eszméivel értelmezi. Tények, okok, törvények és eszmék, ezeken fordul meg a történet tudománya. A történet tulajdonképi tárgya így az eszmék megvalósulásának munkája, a múlt alakulásaiban, a történeti erők törvényes okszerű működése segítségével. Titokteljes módon parancsolnak az eszmék s a földön elkezdődik emberek és népek dulakodása. Mindennek, a mit tesznek, megvan a maga oka, minden okbeli kapcsolatnak megvan a maga törvénye, melynél fogva csak azt tehetik, a mit tesznek. S a törvények és okok, vak munkájának mi az eredménye ? a maguk fönségében az eszmék. Az eszme a történet kezdete és vége. Ezután szerző, alapvető fogalmait magyarázza. Történeti ténynek tartja a népek életének minden oly megfigyelhető változását, a mely hozzájárult a történeti munka alakulásához. De a történetíró nem a tényeket látja, csak a tények nyomait. A tények nyomaiból magukat a tényeket reconstruálni, alapvető munkája a történettudománynak. Ok mindaz, a minek hozzájárulása nélkül valamely történeti tény nem állott volna be, de a melynek megvoltával okvetlen be kellett állnia. A történetíró mindent összefüggésben lát, illetőleg csak arra tekint, a minek összefüggését másokkal kipuhatolhatja. A kicsinyt is nagy szempontokból nézi, mert a kis dolgokból származnak a nagyok. Megbecsüli annyiban, a mennyiben hozzájárul a nagy dolgok alakúlásához. Törvény, meghatározott oksági kapcsolatnak általános elvont kifejezése. Sokat hangoztatják a vádat, ha törvények korlátai közé szorítjuk a történet folyását, elvész a szabad akarat, elvész a történeti életnek individuális játéka s mechanismus színére sülyed. Ámde a törvény nem mondja, hogy a mi most van, újra vissza fog térni, csak azt : hogy ha ezek az okok újra megjelennek, ugyanezzel a hatással fognak párosulni. Vájjon megjelennek-e újra, a törvény nem tudja. Történeti eszme az, a mit a nép közösen akar, tudatosan és nem tudva róla. A természet oly mechanismus, melyet daczára a termeszettudomány előhaladottságának nem értünk. A történet is mechanismus, de egyes szálain az emberi lélek fénye csillámlik. A történetnek van lelke, mert emberek szerepelnek benne s lelkét megérthetjük, mert a lelkek megérthetik egymást. A történet lelke pedig eszmékben nyilatkozik. Ezután áttér a szerző a történeti ítéletre, az objectivitásra, mely szószerint annyit tenne, hogy a történetíró csak a tárgyra legyen tekintettel, egyéni nézetei, érzelmei hallgassanak. Hallgassanak arról, hogy a mi történt, helyesen, az erkölcs parancsaival meg-