Századok – 1879
Értekezések - HUNFALVY PÁL: Bolla Márton és Éder Károly meg az oláh incolatus. - IV.718
meg az oláii incolatus ekdélyben. 739 lom1 ), a mint azt Laurianu nevezi, s a Folyamodás és Sinkai és más oláh írók, ha nem is nevezik, de annak vélik. Mert a Folyamodás és valamennyi oláh író, a kit ismerek, a régi Dakiának és az újabb Erdélyországnak történeteiben azt a nagy hézagot, a melyet a Kr. u. 275—1200-ig találnak, költeményekkel töltik ki, melyeket úgy lehet idomítani, a mint a költés czélja megkívánja. Ez meg azt kívánja, hogy az oláh lakosság Erdélyben nemcsak egyenlőnek a többiekkel, hanem előkelőnek a többiek közül látszassék ; azért kapják ki az emlegetett oklevélből a »Paulus magister de Vajdaháza, vescillifer universitatis Hungarorum et Valachoriim« kifejezést, s elhallgatják a mi legutána van: »in his part thus Transsilvaniae in q и о r и m с un q и e possession ibus со m m о r antium-, annál inkább elhallgatják a többit. Azért nemis csndálkozom az oláh felfogáson. Inkább lehet csudálkozni a magyar történelem-írókon, hogy a XIV. és XV. századok ethnographiai és társadalmi viszonyait a XLX. századbeli állapotok mértékével írják le. így olvassuk Szalay Lászlónál — hogy csak ezt az egy írót felhozzam — »A hussiták eltörlésére gyűjtetni rendelt és kegyetlen szigorral behajtott adók (miről az elemezett oklevélben egy szó sincs, mert a mit az a hadak táborozásáról és élelmezéséről mond, a közönséges honvédelmet illeti), monte-brondonoi Jakab erőszakos térítgetései s talán (?) az úri önkény egyéb fajai is az oláhságot Erdélyben, a Nyírségben és Szamosközön f öldes uraik s a klérus ellen lázították. Az oláh _pórhadnak vezérei Márton és Antal, nemeseken és polgárokon egyiránt rémséges kegyetlenségeket vittek véghez« stb. stb.2) Mintha Hora-támadás-féle baj lett volna az 1437-ki, úgy írja le ezt Szalay : pedig mi nagy az ethnographiai és társadalmi külömbség az említett év és a múlt század utolsó két tizede közt Erdélyországra nézve, azt, úgy reményiem, elég világosan megmutattam. Erdélyben a kilenczed nem lett, a tizeden kívül, általános adózás, ezt alkalmasint az 1437-ki mozgalomnak lehet tulajdonítani. De Belső-Szolnok és Kraszna megyékben különbség állott x) Istoria Romaniloru, 289. lapján. 2) Szalay L. Magyarország törtdnctc. II. 399.
