Századok – 1879

Értekezések - HUNFALVY PÁL: Bolla Márton és Éder Károly meg az oláh incolatus. - IV.718

736 í50lla márton és kder károly ezen az újításon. Leliet-e képzelni, bogy az oláhok közt is lettek volna hussiták ? A nyelv ugyan nem okozott volna nehézséget, mert a cseh szláv nyelvből könnyű lett volna azon bolgár-szláv nyelvre fordítani, mely az oláh istenitisztelet nyelve vala — a rumun nyelvnek irodalmi alkalmazása 1436—1466-ig még hallatlan, lehetetlen lévén. Annak ellenéibe is oláh hussita nem kisebb csuda volna szárnyas tevénél. Mégis »Jacobus de Marchia a sede Apostolica et, sacro-sancto concilio Basileensi in Bosnae, Rasciae et Valachiae partibus pro maledictae sectae et haeresis pestiferae eradicatione legátus et nuncius specialis« talán nemcsak a hussitákat, hanem a keleti egyház híveit is üldözte Erdélyben ! Ennek azonban nincsen semmi nyoma ; legalább az itt szóban levő oklevelek nem tudnak arról semmit. Az első (juliusi) kiegyezésben azt találjuk : »Quod ipsi cum subscripts eorum dispositionibus Deo et ejus justitiae ас Sanctae matri ecclesiae, Sacraeque Sanctae Coronae stb. in nullo praejudicare intendentes« ; a másik (oktoberi)-ban meg azt olvassuk, hogy a melyik él a fogadását megszegi, »ex lunc talis pars in fractione suae fidei catholicae convincatur«, tehát a jóbágyság is a katolikus hitének megszegője lenne. Itt a jóbágyság hű katolikusnak mondja magát. Nem ismerem ugyan a rumun történetírók mindnyáját : de Sinkai a maga híres és nagy krónikájában (I, 394. 395.) nem tud semmit Marchiai Jakab működéséről az oláhok ellen ; Laurianu Treb. hasonlóképen nem tud semmit arról,x

) pedig mind ketten nagy szorgalommal szedik össze, a mi az oláhok hitbeli üldözését mutathatja. Miért van hát, hogy épen a magyar történelem-írók találják a keleti egyház üldözését is a Jakab erdélyi működésében? mint р. o.Engel, a ki habozás nélkül állítja: »man sieht, dass die Verfolgung unter dem Namen der Hussiten den Orientalisch-Gläubigen galt;«2) mint Szalay László,3) mint *) Istoria Romaniloru de A. Tieb. Laurianus, Partea I. Bukuresei 1868. pag. 286. stb. 2) Engel Chr. Geschichte des ungrischcn Reichs, Wien, 1834. II. 359. 3) Szalay L. Magyarország története. II. 399.