Századok – 1879
Értekezések - IRMEI FERENCZ: Alexander Bernát: A philosophia történetének eszméje cz. m. ism.69
69 TÖRTÉNETI IRODALOM. I. A philosophia történetének eszméje, tekintettel a történetre általában, írta dr. Alexander Bernát. A történetírás Magyarországban még sohasem folyt oly buzgón, mint a mostani években. Az anyag nagy halmazban gyűlt már össze fáradhatatlan kutatóink által, kiknek száma egyre szaporodik és az anyagnak egynémely jeles feldolgozási! munkája is mintegy irányt, eszméket adott, melyek nemzeti történetünk eredményei és eredménytelenségei magyarázatában világosságot terjesztenek. Ilyen pl. Salamon Ferencz műve a török hódításról. Általában azonban mindnyájan tudjuk és érezzük, hogy a magyar történetírás nincs megalkotva, hogy történetírásunk nem egy vastag kötete csak gyűjteménye a szerteszórt anyagnak, adatoknak. Olyanok mint a festő próbavázlatai, melyek mindegyikéből felhasznál tulajdonképi czéljához, de magát a képet egyik próbavázlat sem képezi. Vegyük csak a történetírás egyik fontos elemét, mely nélkül semmi esemény meg nem érthető : a jellemrajzot, — azonnal láthatjuk, hogy a magyar história ez oldala nemhogy kifejlődött volna, de mintha sokszor szándékosan kerültetett volna, oly gyéren látjuk azt föltűnni. Hogy a mondottat példa világítsa meg, utalunk a XVII. évszázad történetére. Már eseményei magukban véve egyformák : a fölkelések hosszú lánczolata. Róla a történetíró nem tehet. De másként áll a kérdés, ha azt veszszük számba, bogy a benne szereplő egyéniségek, az erdélyi fejedelmek és a mozgalom egyéb vezetői mennyire elmosódnak és ez által chablonhoz közelednek. Nem állunk jobban a történeti felfogást illetőleg, melynek inkább még csak jövője van, semmint múltja. Annál feltűnőbb, hogy e mozgalmas történeti kutatás közepette is oly keveset foglalkoznak a történelem felépítésének eszközeivel, pedig nélküle folyton az anyagszaporítás körűi fog folyni a munka, azaz alig fog befejezése felé közeledni. E nézpont, melyet most, midőn a történeti módszerek fölött annyit gondolkoznak künn is, sehogy sem téveszthetünk szem elől, indít arra, hogy örömmel üdvözöljünk oly munkát,
