Századok – 1879

Értekezések - HUNFALVY PÁL: Bolla Márton és Éder Károly meg az oláh incolatus. - IV.718

728 boll a marton és éder károly ban 1205 tájon egy kelet-egybázi püspök vala (in cinutulu a cesta inka pre la annulu Chr. 1205 era unu episkopu de ritulu oriental.1) — A nagyváradi püspök és a bakonbéli apát III. Innocentius 1204-ikbeli meghagyásából szorgalmatosan megvizsgálák a görög szerzetesek és egyházak állapotját : de keleti püspököt nem találtak sehol, azt sem, kit Laurianu felfedezett, pedig az. úgy szólván, a nagyváradi püspök szeme előtt forgott volna. Ellenben a Theodor kim püspök 1228-dik évbeli leveléből, a melyben írja : miért nem férhetne össze Krisztus egyházában székely, kún és oláh (quidni etiam Siculum cum Cuiiiano et Valacho ?) — azt olvassuk ki, liogy az ottani oláhok a katolikus püspök alá tartoztak volna. Ismeretes IX. Gergelynek 1234-ben kiadott oklevele, a melyben álmélkodását fejezi ki azon. hogy a kún püspökségben vannak oláhok, kik a keleti egyház szertartásaihoz ragaszkodnak, s a melyben felszólítja IV. Bélát, hogy kényszerítse az oláhokat azon püspök elfogadására, kit a római egyház rendel nekik. Ez az Erdélyen kívül lakó oláhokat illeti a kún püspökség megyéjében. Lehet-e csak gondolni is, hogy a tatárjárás előtt bárhol is Erdélyben vagy széles Magyarországon keleti, tehát oláh püspök is volt legyen? Akkor a mai Moldovában és Oláhországban sem volt még oláh vagy keleti püspök : de latin igen is volt, a milkoviai t. i. és a kún, ha ugyan nem egy és azonos a kettő. A tatárjárás után lassankint beszállingózó oláhok vallásáról, úgy látszik, nem vevének több tudomást az akkori hatóságok, mint akár a nem sokára beszállingózó czigányokéról. Mikor azonban a telepítő vajdák és kenézek számosabbakká lettek, a vallásukat is tekintetbe vevék. Jelesen Lajos meghagyá, hogy a mai Hunyad- és Szörény-megyékben, az akkori Sebesi, Haczak- és Mibáldi kerületekben, se nemes, se kenéz nem lehet birtokos, ha nem katolikus. Lajosnak eme rendeletét (constitutio) megújitá és megerősíté Zsigmond 1428-ban, kiváltság levelet adván a Chériben (?), Sebesen (Karánsebes), Haczakon és Orso-x) Istoria Roinaniloru do A. Treb. Laurianu Bucuresci 1868. Partea I. 262.