Századok – 1879

Értekezések - HUNFALVY PÁL: Bolla Márton és Éder Károly meg az oláh incolatus. - IV.718

meg az oláii incolatus ekdélyben. 725 tartásra, úgymond Zsigmondnak 1398-ban költ oklevele, azért szednek tizedet a püspöki és egyházi oláhoktól is. (decimam Va­lachorum episeojialium et ecclesiasticorum).x) A tized a földmi­yeléstől járván, a bol és a meddig avval nem foglalkoznak az oláhok, ott és addig tizedet sem fizetnek. De a hol mikor az vál­tozik, ott a tized-fizetés is kezdődik, mint az erdélyi püspöki és káptalani birtokokon. így támada lassankint Erdélyben külömb­ség a tized fizető és tized-nemfizetö földek közt ; amazoktól, mint régibb földektől, a melyeken oláhok nem laktak még, tized járt s azért keresztyén földeknek is nevezték (terrae cbristianorum) ; a földmívelés alatt nem levő földektől, az irtatlan erdőktől, ter­mészetesen, nem is járhatott tized. — Nem sokára szántó földe­ken is találunk oláhokat. 1468-ban Mátyás király meghagyja a keresztyén földeken lakó oláhoknak (universis et singulis Schismatieis ubivis in terris Cbristianorum in partibus Transilvanis regni nostri commoran­tibus), hogy fizessék az erdélyi káptalannak kijárni kellő tizedet (décimas provenire debentes). 1498-ban Ulászló ismétli ezt a ren­deletet, s megújítja 1500-ban, különösen megemlítvén, hogy az oláhok azoktól a földektől és szőlőktől tartoznak tizeddel, a me­lyeket az előtt keresztyének, azaz katolikusok, míveltek volt, s most ők mívelnek (ex illis terris et vinetis, quae prius a Christia­nis cultae sunt, et quas nunc illi colerent et inhabitarent2). Ed­dig azonban, sőt a XVI. század végéig, a mikor az oláh kenézek legnagyobb része már magyar nemességet szerzett volt ma­gának, a püspöki és káptalani birtokokon s az úgynevezett ke­resztyén földeken élő oláhokon kívül alig lebete más tized-fizető oláh. Naprágyi Demeter, választott erdélyi püspök, 1602-ben Ru­dolfnak beadott emlékiratában »De Transilvanicis rebus« így szól : Az oláhok elszórva élnek az egész tartományon, leginkább a he­gyeken laknak, részint a fejedelem, részint a nemesek alattvalói ; A termés tizedét nem fizetik,hanem csak mindenféle marháért (dé­cimas frugum non solvunt, nisi pecorum omnis generis). Vallá­x) Benkő, Milkovia, II, 321. 2) Gr. Kemcuy J. Brueshtück aus der Geschichte des vaterländi­schen geistl. Z"hnt"n. Kurz, Magazin, II, 381 stb.

Next

/
Thumbnails
Contents