Századok – 1879
Értekezések - HUNFALVY PÁL: Bolla Márton és Éder Károly meg az oláh incolatus. - IV.718
meg az oláii incolatus ekdélyben. 725 tartásra, úgymond Zsigmondnak 1398-ban költ oklevele, azért szednek tizedet a püspöki és egyházi oláhoktól is. (decimam Valachorum episeojialium et ecclesiasticorum).x) A tized a földmiyeléstől járván, a bol és a meddig avval nem foglalkoznak az oláhok, ott és addig tizedet sem fizetnek. De a hol mikor az változik, ott a tized-fizetés is kezdődik, mint az erdélyi püspöki és káptalani birtokokon. így támada lassankint Erdélyben külömbség a tized fizető és tized-nemfizetö földek közt ; amazoktól, mint régibb földektől, a melyeken oláhok nem laktak még, tized járt s azért keresztyén földeknek is nevezték (terrae cbristianorum) ; a földmívelés alatt nem levő földektől, az irtatlan erdőktől, természetesen, nem is járhatott tized. — Nem sokára szántó földeken is találunk oláhokat. 1468-ban Mátyás király meghagyja a keresztyén földeken lakó oláhoknak (universis et singulis Schismatieis ubivis in terris Cbristianorum in partibus Transilvanis regni nostri commorantibus), hogy fizessék az erdélyi káptalannak kijárni kellő tizedet (décimas provenire debentes). 1498-ban Ulászló ismétli ezt a rendeletet, s megújítja 1500-ban, különösen megemlítvén, hogy az oláhok azoktól a földektől és szőlőktől tartoznak tizeddel, a melyeket az előtt keresztyének, azaz katolikusok, míveltek volt, s most ők mívelnek (ex illis terris et vinetis, quae prius a Christianis cultae sunt, et quas nunc illi colerent et inhabitarent2). Eddig azonban, sőt a XVI. század végéig, a mikor az oláh kenézek legnagyobb része már magyar nemességet szerzett volt magának, a püspöki és káptalani birtokokon s az úgynevezett keresztyén földeken élő oláhokon kívül alig lebete más tized-fizető oláh. Naprágyi Demeter, választott erdélyi püspök, 1602-ben Rudolfnak beadott emlékiratában »De Transilvanicis rebus« így szól : Az oláhok elszórva élnek az egész tartományon, leginkább a hegyeken laknak, részint a fejedelem, részint a nemesek alattvalói ; A termés tizedét nem fizetik,hanem csak mindenféle marháért (décimas frugum non solvunt, nisi pecorum omnis generis). Valláx) Benkő, Milkovia, II, 321. 2) Gr. Kemcuy J. Brueshtück aus der Geschichte des vaterländischen geistl. Z"hnt"n. Kurz, Magazin, II, 381 stb.