Századok – 1879
Állandó rovatok - Magyar Történelmi Társulat - IX.
710 tárcza. bői csaknem ajándékul került a székely-keresztúri unit. iskola birtokába, összes bazai könyvtáraink közt leggazdagabb unitárius egyháztörténeti müvekben s ez és a kolozsvári unit. főiskolai könyvtár szolgáltatták szerzőnek a legtöbb anyagot. Ezenkívül nagymérvű levél- és könyvtári kutatásokat is tett szerző, úgy, hogy a fenmaradt történeti készletek felhasználásával egy épen oly kimerítő, mint alapos és terje. dclmes müvet készített, s azt okirattárral, Dávid Ferencz irodalmi munkássága criticai összeállításával s egy facsimilével látta el. Budapest főváros közönsége, mint tudva van, megbízta Salamon Fercnczet a főváros történetének megírásával — s a természetvizsgálók ez idei nagygyűlése alkalmából e három részre tervezett műnek első része, * »Budapest története« megjelent. A Kocsi Sándornál nyomtatott mű igen díszes kiállítású, s mint Salamon minden müve, éles criticával és igen gazdag ismerettel van irva. Nemcsak a hazai, hanem az európai forrásokat is felhasználta szerző, adataiba életet lehelt, s criticájával sok történeti vitás kérdést eldöntött. Az Akadémia jutalomkérdései egyikére, mint annak idejében jc. lentettük, Marczali Henrik pályázott s el is nyerte a Vitézféle jutalmat. E mű, mely irodalmunkban lényeges hiányt pótol, »A magyar történet kútfői az Árpádok korában« megjelent a Franklin-társulat kiadásában s két részre osztva, a hazai és külföldi (byzantin, olasz, német, szláv) írókat tárgyalja s egy függelékben a franczia, olasz, és angol Írókról és néhány hamisításról szól. Mint halljuk, a jövő év elején német kiadásban is meg fog jelenni Berlinben. Gondoskodtunk róla, hogy mind e müveket annak idejében szakértők terjedelmesebben ismertessék a Századokban. A Magyarország egyes népeit illető történeti monographiák száma egy becses müvei szaporodott s ez : »Politische Geschichte der Serben in Ungarn«, melyet levéltári kutatások alapján Dr. Schwicher Henrik irt. Szerző e munka kedveért valóban nagy mérvű kutatásokat tett Bécsben a cabineti, a titkos a hadi levéltárakban s Budapesten az országos levéltárakban, melyekből egy nemcsak korszerű és érdekes de becses munkát állított össze. О a magyarországi szerbek történetét 1690-iH nagyobb mérvű bevándorlásoktúl 1792-ig az illyr udvari cancellaria feloszlásáig írta meg, s habár sajnálnunk lehet, hogy, bárcsak bevezetéskép, nem állította össze a XVI. és XVH-ik században Magyarország déli részében tartózkodott s itt és Erdélyben is bizonyos szerepet játszott ráezok történetét, de arra nézve a mit tett el kell ismernünk, hogy eléggé