Századok – 1879
Értekezések - THALLÓCZY LAJOS: A rumun nemzeti Levéltár.697
697 JTTiriL. ÖIbT^ÉHL.ÉA EU M UN NEMZETI LEVÉLTÁR. A nagyobb európai állami levéltárak adatainak fontosságát a magyar történelemre nézve hosszasan bizonyítani nem kell. Az 50-es években s a 60-as évek elején az emigrátió történetíró s történetkedvelő tagjainak érdeme, hogy a franczia, a belga, olasz, angol levéltárak egyes korszakokra nézve rendkívül becses anyagját a hazai közönséggel megismertették. Ujabb időben a M. tudományos Akadémia történelmi bizottságának közvetítése által a nyugoti nagyobb levéltárak adatai hovatovább a történetbúvárok rendelkezésére állnak. Kétségkívül történetünknek nem egy mozzanata nyer ez adatok által egészen új világítást, culturtörténetünk meg épen rendkívül nagy hasznokat látja. Mindamellett nem lehet, s nem szabad figyelmen kívül hagynunk azon országok s tartományoknak történeti irodalmát, jobban mondva történetirodalmi készletét, melyeknek története Magyarországéval szervesen összefügg. Értem ezek alatt az éjszaki szláv népeket, s a Balkán-félsziget tartományait, a szorosabb értelemben vett Dunafejedelemségeket. Eddigelé hárman foglalkoztak a jeleztük téren. Hunfalvy Pál általános föltűnést keltett rumun-nyelvi s történeti tanulmányaival, csakhogy özek a külfölddel német réven lévén megismertetve, nincs mit csodálnunk, hogy az oláhok maguk legkevesebbet tudnak az őket legközelebbről érdeklő tanulmányokról. Az egy Hasdeut kivéve, alig találunk valakire, aki Hunfalvy munkáiról még csak hallott volna is. Wenzel Gusztáv a szláv történeti emlékek fontosságát tünteti föl a »Történelmi Tár« idei folyamában közlött három tanulmányában, s néhány igen becses újjmutatással járúl azok ismeretéhez,