Századok – 1879

Értekezések - Dr. FEJÉRPATAKY LÁSZLÓ: Torma József oklevelészeti naptára ism.690

694 történeti irodalom. számú Computus-okból készített kivonatot, s azokból szedte ki a maga »Compendium novae rationis restituendi calendarium«-ában foglaltakat; s így munkája csak igen kis részben eredeti. Még két dologról akarunk említést tenni, mielőtt a naptárhoz csatolt kitűnő táblák ismertetésére térnénk át. Az egyik a mensis in trans, exiens, restans-féle meghatározás, mely Olaszországból kerülvén hozzánk, különösen dalmáthorvátországi oklevelekben szerfölött gyakori. Torma ezt teljesen mellőzi. A kezdő, — pedig mint az előadásból látható, Torma könyve különösen ezeknek Íratott, — nem fog boldogulni pl. ily datum megfejtésénél : »nono die Mártis exeuntis« — ha egyedül Torma könyve áll rendelkezésére. A másik a római naptár bővebb megmagyarázása, különönösen a kalendák jelölésében mutatkozó középkori rendetlenségeké ; naptárunkban ezt is sajnálattal nélkülözzük. Mindezen hiányok azonban semmit sem rontanak a munka érdemén. Ismételjük, hogy érthetőség, világosság tekintetében Knauznak fölötte áll ; míg Knauzt a benne foglalt dúsgazdag anyag teszi becsessé s nélkülözhetlenné speciális kutató előtt. Torma könyve azonban »Oklevelészeti naptár,« s így főfeladata az, hogy segédkönyv legyen oklevelek dátumainak megfejtésénél. Erre szolgálnak a »Táblák,« melyekhez a szöveg csak magyarázat-, felvilágosításkép járúl. Hat táblával találkozunk; úgymint: A. Folytonos naptár 1000—1824.Kr.il. (A calendarium Julianum 1602-ig terjed; a Gregorianum 1582-nál kezdődik). B. Kulcs a változó ünnepek kikeresésére. C. Római naptár. I). Tábla, mely mutatja, hányadik nap minden nap a keresztény évben. E. Ugyanaz a török évekre nézve. F. Keresztény naptár, állandó vagy változó név- és ünnep-napokat illetőleg. Lássuk tehát, miként kell bánnunk e táblákkal. Mindenek előtt megjegyezzük, hogy egészen más berendezéssel találkozunk, mint Knauznál, bizonyos tekintetben jobbal, más tekintetben kevésbbé czélszerűvel. Hogy olvasóink a két rendszer előnyeiről és hátrányairól tisztában legyenek, legyen szabad Pilgram-Grotefend-Knauz rendszerét emiékezetökbe röviden visszaidéznünk. Knauznál a dolog lényegét a harminczöt különböző naptár teszi; hogy az épen ^szóban forgó évhez valót megtaláljuk, fel kell keresnüuk az Evtdblá-ban (290 1.) a kérdéses évnek megfelelő naptár számát, melyet a 35 naptár közül kikeresvén, a dátumot róla leolvashatjuk. Kétségtelenül elég kényelmes mód, a kinek több, egy-ugyanazon datummal van dolga; nem úgy azonban, ki több különböző évi keletekkel dolgozik. Az ilyen