Századok – 1879

Értekezések - HUNFALVY PÁL: Bolla Márton és Éder Károly meg az oláh incolatus. - III.668

meg az oláh incolatus elldéyyben. 677 dőlje ti oda püspöki helyettesnek, hogy ne legyen ürügyök a sckismás püspökökhöz fordulni. A királyt pedig felszólítja, hogy kényszerítse az oláhokat azon püspök elfogadására, kit az egyház rendel nekik. Ez az erdélyi lakosság etknographiai képe 1241-ig, a nagy tatár-járásig; s azt az egyedül hiteles forrásokhói nyerjük. Ebben a képben oly csekély társadalmi léte mutatkozik az oláhságnak, hogy igazán megfoghatatlan a rumun irók törekvése, az Anonymusból — mert ezen kívül nincs semmi, a mire hivatkozni lehet — egészen ellenkező képet alkotni össze, s az erdélyi oláliságban a római életet folytató, a római jogot is szakadatlan éléssel gyakorló, tékát mintegy első születésit lakosságot tüntetni fel. 5. §. A tatárjárás után IV. Béla 1243-ban Lőrincz erdélyi vajdát küldi Erdélybe a lakosság összeszedésére (post conflictum Tartarorum ad partes Transylvanas misissemus, ut populos nostras recolligeret) ; hogy kiket hol bírt összegyűjteni, azt nem mondja meg az oklevél. De a lakosság nagy híját Gallus püspök is panaszolja a királynak 1246-ban, elmondván, hogy a tatár üldözés ólta az ő egyházi megyéje annyira lakos nélkül van, hogy úgyszólván senki sincs Fejérvárott (in Alba), a püspöki székhelyen, s a többi püspöki birtokon, melyeket el is számlál, s mivelhogy íij lakosokat csak némi kiváltság mellett lehetne azokra szerezni : kéri a királyt, hogy mind a még meglevő lakosokat, mind az új szabad jövevényeket (tarn priores inquilini, si qui essent superstites, quam etiam hospites conditionis liberae de novo convenientes) a vajda és megyék bíráskodása alól vegye ki s a püspöké alá helyezze. — Másutt még azután is lakosság híja tűnik elő. 1252-ben Vincze ispán a Szék nevű vidéket, a kertzi oláhok, a brassai szászok és sepsii székelyek-közt, mely az előtt a szász FolLuné volt, de a tatár pusztítás által lakos nélkülivé lett (vacua et kabitationibus carens remanserat) adományba kéri és nyeri. A kertzi oláhok, brassai szászok és sepsii székelyek megemlítése nem azt teszi, hogy ezeket mind megkímélték volna a tatárok, hanem azt, ki kova tartozik, a ki megvan. Az 1231-ki oklevélből azt tanultuk volt, hogy II. András a kertzi monostornak egy birtokot adományozott, melyben oláhok nem valának (terra exempta de Blacis) : 1252-ben már találunk oláhokat rajta, mert azt ol-Szdzadok. 1879. IX. füzet. 47