Századok – 1879
Értekezések - THALY KÁLMÁN: Dunántúli hadjárat 1707-ben. Hadtörténelmi tanúlmány. - IV.629
648 duna ntúli hadjárat czot nagyjában levonván s fölégetvén,1) a három oldalrúl (Mór, Pákozd és Simontornya felől) nyakára gyülekező kuruczok elül sietett Fehérvárra s onnét Budára visszavonúlni. Békén érkezhetett-e be az utóbbi helyre ? — nem tudjuk ; csak egy német kútfő 2) említ annyit, hogy Budára visszatértében 300 marhát prédált el. Annyi tény, hogy Szekeres ismét beszálla pákozdi táborába, honnét Budát s Fehérvárt tovább is háborgatta, és hogy a csakhamar fölépített csíkvári sánczban is nemsokára megint bent ült a kurucz hajdúság. Ugyané napokban jelenté a solt-földvári dunai összeköttetés helyreállítására vezényelt Szemere László dandárnok, a szalkszent-mártoni mezőrűl (1707. jún. 30-káról) Bercsényinek, hogy azon az egész Duna-rész mellékén többet hét kompnál és öreghajónál föl nem lelhetett, melyek is Patajuál vannak elrejtve, víz alá süllyesztve, a czirkáló rácz csajkások elül. Azonban, hadának táplálása ott fölötte nehéz, mert a rácz-kevi szigetség Bottyán parancsára Dunántúlra adózik, s lefelé Kalocsának, Bácskának, minden puszta. — Ha elűzi Kegyelmedet a Dunapartról az éhség — válaszolá neki a főtábornok, — szálljon Kőrösre, Kecskemétre : miután a dunántúli német hadtestnek az osztrák határokra, s a mieinknek is utánok felnyomúltával lényegesen változván a túlsó constellátiók, a földvári rév megszállására most már nincs sürgős szükség. De mielőtt a Dunától távoznék, bízza Kegyelmed a rév gondviselését az ottani lakosokra, megesketvén arra őket: »Valamikor — akár nyilván, akár titkon — a mi felekezetünknek szüksége leend az általjárásra, légyen készén részünkre azon rév, és kompokat, hajókat szolgáltassanak.« 3) Szemere egyúttal azt is jelentette, hogy mohácsi és őcsényi »Der Feind aber solche Ankunft in Csikvar nit erwartlict, sondern den Pass verlassen undt sich nach Simonthorn geflüchtet ; welcher Pass von uns völlig ruinieret, theuls Holzs weeg hereingebracht, dasz übrige verbrennet wordten ist.« (Ratal levele.) 2) A köllni „Relationes" LXHI-ik száma. s) Szemere László levelének eredetije, Bercsényi válaszának fogalmazatával együtt, a kir. kamarai levéltárban Budán.