Századok – 1879

Értekezések - THALY KÁLMÁN: Dunántúli hadjárat 1707-ben. Hadtörténelmi tanúlmány. - IV.629

640 duna ntúli hadjárat a katonaság között az ezüstpénz megszaporodván, a táboruok ennek az egész országrészben szabad folyamatot hirdetett. Erre nemcsak hogy bővebb lőn minden élelmi, ruházati és szerelvényi czikk a táborokban, s nemcsak hogy a katonának jobb harczi kedve támadt nyomora szűntével : de az ezüstpénzbeli fizetéssel csábíttatva, az ellenségtől átszököttek száma is folyton szaporo­dik vala. Hogy pedig a tél végén és kora kikeletkor tapasztalt takar­mány-szükség és e miatt a lovas-hadak romlása jövőre be ne következzék : Bottyán a túl a dunai összes helységeken kihirde­tendő currenseket küldött a vármegyékre, keményen megparan­csolván a lakosoknak, hogy saját nyilasaikon kívül minden prae­diális rétet és a Bakonyban szénatermelésre használtatni szokott térségeket lekaszálják, s a szénát összegyűjtsék és rakják, mely­ért is a Nemes Országtól azon szénának illendő jutalmát veén­dik. « A mely falu pedig sem szénát nem gyűjt, sem maga taka­rodását végben nem viszi : annak bírája, három ízben való hiva­talos megintés után, »irgalom nélkül felakasztatik, mint ország­nak mételye.« E körrendelet helységről helységre meghordoztat­ván, mindenütt Írassék reá : ki által és mikor hajtatott végre ? — s utoljára a vármegyétől küldessék vissza hozzám. (Kelt Li­bény-Szent-Miklósnál lévő táborban, 26. Junij 1707.) E szigorú parancsnak még szigorúbb volt comitívája, mely­i»ek kíséretében az, a megyei alispánok- és szolgabíráknak meg­küldetett. Meghagyatik ebben nekik, hogy a mellékelt nyiltpa­rancsot községenként meghirdettetvén, annak pontos végrehaj­tására oly szoros ügyelettel legyenek, hogy az azt elmúlasztó bírákat és lakosokat késedelem nélkül a táborra küldjék, bünte­tésök elvétele végett. Az oly vice-ispán és szolgabíró uramékat pedig — teszi hozzá nyomatékul a tábornok, — a kik ezzel ne­alsó- és felsőlendvai, muraj-szombati, szent-gothárdi, csákányi, pinkafői, vörösvári, dobrai, rakicsányi, német-újvári, borostyánkői, lékai, szalo­noki, rohonczi, körmendi, vépi, locsmándi, sárvári, csepregi, kapuvári, lánzséri, kaboldi stb. jószágok. *) »Miúlta az fejérpénznek szabad folyását megengedtem : min­den bővebb közöttünk, az német is szaporábban szökik hozzánk.« (jBottyán júl. 3-ik levele Eszterházyhoz.)

Next

/
Thumbnails
Contents