Századok – 1879

Értekezések - THALY KÁLMÁN: Dunántúli hadjárat 1707-ben. Hadtörténelmi tanúlmány. - IV.629

638 duna ntúli hadjárat péséből látván, hogy a merészen elfoglalt fontos hadállás meg­tartásához ideje nem marad : még jókor kitakaríttatá a zsák­mányt, és jelentősebb veszteség nélkül kivoná a Révay-ezredet, huszárainak födözete alá. A főczél : a ráczok meglepése s meg­verése különben is el vala már érve, tanyájuk : a külváros is föl­prédálva, elhamvasztva, — tovább nem igen volt ott mit ke­resni ! Yisszatére tehát nyert zsákmányával a libényi táborba, hol őt már jún. 24-kén újra találjuk.1) E győri kalandos vállalat nagy hírre tett szert, s mind Bottyánnak, mind Tolletnek — ki csakhamar tábornokká léptet­tetett elő — egyaránt megérdemlett becsűletet szerze. Valamint a ráczok ottani veszteségének számát nem tudjuk: úgy ismeret­len a kurucz hajdúság elesetteinek — kik közt a kalaúzkodott őr­mester említtetik —- száma is ; de annyi bizonyos, hogy ez utóbbi nem volt jelentékeny. Ugyanis, gr. Eszterházy Antal 1707. július 13-kárólválaszolja Révay Gáspárnak: »Tudva vagyon már előt­tünk az hajdúságnak azon győri casusa ; még alkalmasint meg­maradóit ezere, notahilis kár nélkül.«2) Midőn pedig Révay 1707. octóber végén a Dunán visszaköltözött, Léván oct. 31-kén hivata­los jelentést tévén ezredének állapotáról : ennek a dunántúli összes harczokban szenvedett veszteségeit körülbelül 200 emberre redijt, interfectus est. Perebantur in universum caesi 400. (Hisz föntebb azt niondá, hogy a megrohanó összes gyalogság csak ennyi volt, és mind csak nem veszett el !) Cum sepelirentur, primus ductor et transfuga in serobem injectus. Equités ab Abda vénérant melius perspecta via, inco­lumes regressi sunt. Pacta haec caedes nocte corporis Christi.« (Kapri­nay-kéziratgyüjtemény, XLII. köt, 246. 1. a in. kir. tud. egyetem könyv­tárában Budapestem) Mint látjuk, e tudósítás is elismeri, hogy a bero­hanó kuruezok az egész Sziget-külvárost már hatalmukba keríték s a vár felé nyomultak : tehát az azon külvárosban feküdt két rácz ezredet kedvökre lekaszabolhatták, A császáriak veszteségeiről ezek tábori papja — természetesen — hallgat. x) Rendelete e napról a Pest megyei alispánhoz, hogy a szent­endrei szigetbeli falvak a buda-székesfehérvári ostromzárló hadat tart­sák élelemmel. (Egykorú másolat Pest-vármegye levéltárában.) 2) Eszterházy tábori-könyve a Nemzeti Múzeumban. Ugyanitt, Or­dódy Györgynek jún. 26-kán azt írja Antal úr, Révay Gáspár hajdúi győri esetéről : »Azoknak nemannyira az ellenség fegyvere ártott, mint az Rábcza vize.«

Next

/
Thumbnails
Contents