Századok – 1879

Állandó rovatok - Magyar Tudományos Akadémia. II. - Vidéki társulatok - VII

tárcza. fi 17 létezése kétségtelen adatokból bizonyos. IIa Heufeld (Tószeg), Csősztereg temesi, — Idvarnok kevei, — Bocsár, Hegyes Csanádi helységek, és a mi azok mögött van, egyik vagy másik nevezett megyéhez tartozott, vájjon hol volt akkor Torontál ? Ezt a kérdést Pesty minden oldalról megvilágítja, és mi élénken sajnáljuk, hogy tér hiányában érdekes fejtegetését nem követhetjük. Mellékesen megjegyezzük, hogy Pesty Becse és Torontál-vármpgyének azonosságáról szól, és hogy erős kételyét fejezi ki, hogy a Becsegerege család franczia eredetű volt, és hogy ez a Tisza melletti Becsének nevét adta volna. Amit Pesty az országban uralkodó tájékozatlanságról Torontálmegye hol fekvésére nézve elbeszél, ez valóban históriai tragicomieumot képez, és az értekezés egyik legérdekesebb részét teszi. A török hódítás korszakában a régi magyar vármegyei szerkezet a Maros és Tisza közt bomlásnak indult. Az eddigi alakulásokból csak Tem es-vármegy ének emléke emelkedett föl a többiek fölébe, és e megyére ruháztak oly forgalmakat, melyek azt kirekesztőleg nem illethetik. Csak így lehet magyarázni azt a feltűnő jelenséget, hogy a XVII. században, Becse, Akacs és az azóta eltűnt Somogy helység nyugoton, Marsiua és a szomszéd vidék keleten Tcmes-megyéhez tartozóknak mondatnak. A Tisza partjától Erdély határáig terjedő Temes-megyét alig képzelhetni, történeti valóságnak pedig feltüntetni bizonyára nem lehet. Azon állítás értékét, hogy t. i. Becse, és társas helységei Temcsmegyéliez tartoztak volna, nagyon leszállítja azon körülmény, hogy itt valamely magyar nemes beigtatása elrendeltetik, — tehát in partibus infidelium. A bécsi kormány, mely azt elrendelhette, bizonyára nem bírt hatalommal itt birtokba vezetést teljesíteni, — és a mi a földrajzi kijelölést illeti, azt nem kell oly szigorúan venni ; tudta is a bécsi kormány, hol feküdt Becse ! A temesvári pasa sok gondot adhatott a németeknek, és azért, mivel Becse ezen pasa hatalomkörébe esett, a németek könnyen idáig terjesztheték Temes-vár megye határait — g-ondolatjukban. De az akkoii tudomány is nagyon távol járt a valótul. Cantellio Jakab az ő földrajzi munkájában Torontál-vármegyét Bihar és Külső-Szolnok-vármegyék széleire helyezi, és miután sokan az ö nyomán in • dúltak, a zavar terjesztését nagy részben neki kell tulajdonítani. Ortelius és lvreckwitz hasonlókép már a XVII. században oly térképeket tettek közzé, melyekben Torontál a Maroshoz éjszakra, és Békés-megyével határosnak tüntettetik fel. A sorrend délről éjszak felé az: előbb Temes, följebb Csanád, Arad, Torontál, Bihar. Mind ezen térképeknél az a különös, hogy a torontáli helységek ott találhatók, hol valóban fekszenek, holott azon vidéken, mely a térképen Torontál nevével van feljegyezve, csak oly helységek fordulnak elő, melyek a Berettyó parti Mező-Túrt környezik. Müller térképe III. Károly idejében készült; e