Századok – 1879

Értekezések - KÁROLYI ÁRPÁD: Adalék Dobó István és Balassa János összeesküvéséhez. - III.564

DOBÓ ISTVÁN ÉS BALASSA JÁNOS ÖSSZEESKÜVÉSÉNEK TÖRTÉNETÉHEZ. (1569 — 1572.) HARMADIK KÖZLEMÉNY. V. (A foglyok folyamodásai. — Fogsági rend. — Bűnösségük. — A vád- és kérdő pontok.) A foglyok ügyét a rendek, különösen Balassa András ösztönzésére melegen karolták föl. A szabadonbocsátásukért ígért 200 ezer forintnyi vadimonium s 30 előkelő nemes személyes kezessége elég bizonysága ennek. Miután azonban — Istvánffy szerint x) — a foglyok ügye fölött a magyar tanácsurak s néhány tekintélyesb rendi tag között a király rendeletére folyt tanácskozásból, ő felsége óhajtására (mint szintén Istvánffy mondja) az ment határozatba, hogy az összeesküvésről vádoltak ügye nem a rendek előtt ugyan, de hazai törvények szerint fog tárgyaltatni : érthető, ha a közbenjáró rendek a kegyes fogadtatás daczára két ízben is válasz nélkül bocsáttatának el kérelmökkel. Csak annyit értek el, hogy a király, mielőtt Bécsbe távozék (oct. 28.), mind Dobónak, mind Balassának Istvánffy által egy-egy iratot kézbesíttetett s a vizsgálat siettetését megígérte. Az iratban — valószínűleg — tud tokra lőn adva, mivel vádoltatnak, mi ellen kell védeniök különösen magokat. Részint Dobó későbbi folyamodványaiból, részint a velenczei követ sürgönyeiből értesülünk erről. Ez utóbbi szerint midőn Dobó az ira') A II. szakaszban id helyen.