Századok – 1879
Értekezések - HUNFALVY PÁL: Bolla Márton és Éder Károly meg az oláh incolatus. - II.541
560 bolla márton és éder károlt lupu-lu a farkas, parte-a (parte-la) a rész. Ez csak az új bolgár -és albaniai nyelvekben van így. Második tünemény a tizen felüli számnevek új összerakása, így un-spre-zece (unum supra decern) = 11, patru-spre-zece (quator supra decern) — 14 stb. mint az albániai nyelvben. Egy harmadik tünemény az igefuturumnak volo és nem a haheo segédigével való képződése. A habeo-\al valamennyi nyugati román nyelv képezi azt : volo-\al ellenben az új görög és az albaniai nyelvek. Ez említett tünemények tehát abból a médiumból származnak, a melyben a rumun nyelv támadott, ez a medium a régi thrák nyelv. A rumun nyelv és nép úgy képeződött, mint a többi romáu nyelvek és népek. Nem a mívelt római osztályok, nem a consularis báznépek nyelve és tagjai az új román nyelvek és népek kezdetei, kauem az alsó míveletlen néprétegek, a melyek az uraik nyelvét úgy amúgy elsajátíták s a melyek közé a római közkatonák keveredének. Ezen nem-római és al-római elemek összekeveredése, amalgamája, szülé a nép eczetágyát, mely azután mindent, a mi reá töltődött, átjárván, egyenlő ízűvé, az az egyenlő nyelvűvé tőn. Ilyen román nép-eczet-ágy képződésére a Traianus Dákiájában 105—275 ig nem vala elég idő; a mi netalán képeződött volt, azt a germán, hun, szláv és avar nép-reátöltődések teljesen felszítták, úgy hogy még a római városnevek is mindegyig feledségbe jutottak. De Dunántúl, Moesiábau, Thrakiában, Makedoniában ily román nép-eczet-ágy képeződött. A kelet-római császárok, I. Justinus, Justinianus, II. Justinus, Tiberius és Maurikms alatt (491—602) a római míveltségi és nép-elem uralkodó vala törvényszéken és táborban, kereskedésben és forgalomban. Az ötödik századra lehet tenni a románság megszilárdúlását ; Justinianus alatt történik utolsó megemlítése a thrak- és bess- népnek. Ha a Justinianus által helyrehozott várakat Thrakiában és Dardániában figyelemre vesszük, azt látjuk, hogy a latin helynevek, mint Tuguria, Valvae, Cunae, Calventiae, Ferraria, Aeraria, Yico-novo, Marcipetra, Lucu-fontana, Septe-casas, Tredece-tilias stb. számmal már felülmúlják a thrák neveket. Bizonyos tehát ott a román lakosság. Maurikius alatt (587) halljuk először a rumun nyelvet (torna,