Századok – 1879

Értekezések - HUNFALVY PÁL: Bolla Márton és Éder Károly meg az oláh incolatus. - II.541

556 bolla márton és éder károlt honosodott meg : hogy tehát a mai rumunság nem lehet a régi rómainak folytatása, hanem új jövevény. Ugyan ezt bizonyítják a helynevek is, mint Szolnok (Közép-Belső-Szolnok), Akna (Víz-akna), Kovászna, G-redistye, Belgrád, Balta (Cetatea Balte-Küküllő-vár) s a többi számtalan szláv helységnév, melyeket a Helységnév-tárak előszámlálnak. A római városnevek megmaradtak Németországban a Bajna és Duna mentiben, Helvetiában, meg déli Németország­ban egész a régi Pannoniáig, pedig ott a római lakosság tökéle­tesen elenyészett a német és szláv új megszállók előtt. Erdély­országban egyetlen egy római városnak a neve sem maradt meg : kell, hogy ott hirtelenebb és erőszakosabb népváltozás történt legyen, mint bárhol is, s hogy ezzel a népváltozással tökéletesen megszakadt a római hagyomány. Mert csak ilyen hirtelen és erősza­kos változásnak lehet a római emlékezés teljes megszűntét tulaj­donítani, minél fogva a római városok nevei mindegyig feledé­kenységbe jutottak. Ha a római gyarmatosok mellé vagy után más nyelvű nép folytatta volna a városok lakását : ezek nevei, még a nép változtával is, csak úgy megmaradtak volna, mint másutt, Kell tehát, hogy Erdélyben a rómaiak után következő népek kerülték a városokat, hogy ezekben nem laktak ; azért vesztek el a régi városok nevei. Már ezen feltetsző, de bizonyos változás ellenére a római élet folytonosságát lehet ugyan hinni, mert a hit nem szorúl tényekre — de bizonyítani nem lehet, mert arra tények kellenek. A római város-nevek teljes megszűnte, s a római kor után felkapott új folyó-nevek, melyek szláv és magyar nyelvűek, ar­ról is tanúskodnak, hogy nem Erdélyben keletkeztek a rumunok, mint a francziák Francziaországban, a spanyolok Spanyolország­ban, az olaszok Olaszországban, hanem Erdélyen kívül. S ezt a szláv írás teszi kétségtelenné. A Dunán inneni, tehát az er­délyi rumunoknál is, a szláv vagy az úgynevezett kyrillus-írás, di­vatozott a XVIII. század végéig. Maga a rumun nyelv annyira ezen írás mellett fejlődött, vagy az írás annyira a nyelvhez sí­múlt, hogy most bajos latin betűkkel érni utói a hangok kiejté­sét. Tudjuk, hogy ezen szláv írást a szlávok számára találta ki

Next

/
Thumbnails
Contents