Századok – 1879

Értekezések - HUNFALVY PÁL: Bolla Márton és Éder Károly meg az oláh incolatus. - II.541

meg az oláii incolatüs erdélyben. 553 tott új püspökségbe Sz.-Gellértet nevezé ki püspökké, a mi 1030-ban történt volna. — Habár a Sz.-Gellért legendája, úgy a mint bírjuk, utóbb keletkezett is : biztos tanúnak vehetjük azon időre nézve, a melyben Abtum és Sz.-Gellért szerepelnek. Ahtumnak, ki sóbányákat, bizonyosan Torda vidékén, bírt s a Maroson vámot szedett, semmi tudomása nem vala erdélyi rumun keresztyénekről és püspökökről ; azért kért Bödönből szerzeteseket. Sz.-Gellért meg, a kinek legendája eme görög szerzetesekről szól, olasz létére csak észre vette volna a Maros mentében lakó római vagy rumun keresztyéneket, a kikkel hamarabb is megértethette volna magát, viint akár a magyarokkal, akár a bolgár szlávokkal. De Sz.-Gellért nem lát, nem ball rumunokat. Tehát Sz.-Gellért legendájának ebbeli tanúsága összevág a Sz.-Brunó tanúságával. Egyik a másikat egészíti ki ; amaz nyugat felől, ez kelet felől világol az akkor még homályos Erdélyre, a nélkül, hogy a derengő világosságban rumunokat vehetnénk észre. A tanúság, melyet Sz.-Bruno leveléből s Sz.-Gellért legendájából merítünk, szinte fölössé teszi az orosz Nestor felhívását, a ki 1100—1115-ig írván Kievben, a későbbi leírók által sok toldást szenvedett. De minthogy Bolla megidézte s minthogy ma is némelyek idézik, nem akarom mellőzni. Nestor tehát, a mint Schlözer kiadásában áll, ezt mondja, hogy »a magyarok 898-ban keletről jővén, Kiev mellett menének el, úgy költözködvén, mint a palóczok (kúnok) ; hogy magas hegyeken által törvén, az ott lakó vlakokat és szlávokat támadák meg (i pocasa vojevati ua zivus-Cíija tu Yolochy i Sloveni) ; mert ott előbb szlávok ültek volt, azután vlakok foglalták el a szláv földet ; végre a magyarok kergeték el a vlakokat. s tulajdonukká tevék az országot, mely azólta Magyarországnak neveztetik.« Schlözer meg van győződve, hogy a Nestor vlakjai a mai oláhok ; nem rómaiak, nem bolgárok, nem »wälsche«, hanem oláhok, a régi thrákok, dákok és géták utódjai. Ezek valamikor, talán Erdélyből rontának Pannoniába, s uraivá lőnek a pannóniai szlávoknak. x) Ellenben Schafarik, a ki Nestor tudósítását x) Nestor. Russische Annaleu, erklärt u. s. Vf. von Aug. Ludw. v. Schlözer. III. Theil, Göttingen 1805. A 145. lapon.